HU
LetöltésLetöltés

Mi történt az ellopott festményekkel

A Miqo szerkesztősége · 2 forrás

Miért nem lehet eladni

Egy ismert művet azonnal felismernek: szerepel a nemzetközi adatbázisokban, minden aukciósháznak megvan a fényképe, és a valódi árat fizetni hajlandó vevő biztosan ellenőrzi a származását.

Szép történet az olyan megrendelőről, aki egy titkos szobában akasztja ki az ellopott művet, de ritkán nyer megerősítést. A nyomozások szinte mindig mást tárnak fel: hétköznapi bűnözőket, akik elloptak valamit, amit nem tudnak eladni.

✕ MÍTOSZ

Az ilyen lopásokat gyűjtők rendelik meg.

✓ TÉNY

Nagyon kevés a megerősített eset. A festményeket sokkal gyakrabban ugyanazok lopják el, akik raktárakat is kirabolnak, majd rájönnek, hogy a zsákmány értékesíthetetlen, és megpróbálják valahol elpasszolni.

Hogyan használják fel őket

Elsősorban fedezetként. Egy ellopott festményt nem lehet eladni, de garanciaként szolgálhat az alvilág ügyleteiben: könnyen szállítható, felismerhető, és az értéke mindkét fél számára egyértelmű, noha egyikük sem tudja értékesíteni.

A másik lehetőség, hogy közvetítőkön keresztül tárgyalnak a biztosítótársasággal vagy a múzeummal. Ez néha a mű visszaszolgáltatásához vezet, máskor viszont maguknak az elkövetőknek állít csapdát, mert a tárgyalások nyomot adnak a nyomozóknak.

5-10%visszaszerzett művek aránya
évekfelderítésig eltelt idő
1990a leghíresebb felderítetlen lopás éve

A harmadik adatnál érdemes külön megállni. Akkor több mint egy tucat művet vittek el egy bostoni múzeumból, az ügy a mai napig megoldatlan, az üres keretek pedig továbbra is a régi helyükön lógnak, mert az alapítónő végrendelete tiltja a kiállítás megváltoztatását.

A legrosszabb kimenetel a megsemmisülés. Festményeket égettek el a bizonyíték eltüntetéséért, vízbe süllyesztettek, vagy nyirkos pincékben rejtettek el. Olyan esetek is ismertek, amikor a visszakerült művek helyrehozhatatlanul károsodtak, mert feltekerve tárolták őket.

A művek általában nem felkutatás, hanem véletlen folytán kerülnek elő: egy másik ügy miatti letartóztatáskor, házkutatás során, vagy amikor az örökösök, akik nem tudtak a tárgy eredetéről, sok évvel később megpróbálják eladni.

Olvasd végig a Miqo alkalmazásban

Még 1 perc, a végén pedig kvíz. Itt találod: „Bűnözés → Az évszázad rablásai”

QR-kód a Miqo alkalmazás letöltéséhez

Irányítsd ide a telefonod kameráját, és megnyílik az App Store vagy a Google Play.

Források

  1. A visszakerült ellopott műalkotások arányát néhány százalékra becsülik
  2. a bostoni múzeumból 1990-ben elkövetett lopás továbbra is megoldatlan, az ellopott műveket pedig gyakrabban használják fedezetként bűnözői körökben, mintsem eladják