HU
LetöltésLetöltés
12kérdés
🩸 Járványok3 perc

Járványok kvíz: 12 kérdés válaszokkal

Kérdés: 1/12Helyes: 0
⚓ Ebből a cikkből: „Miért Velencében találták ki a karantént”1 / 12

Honnan ered a „karantén” szó?

Kérdések 6 cikkből

Mindegyik 2 perc alatt elolvasható. Elakadtál egy kérdésnél? Nézz bele a cikkbe.

Miért Velencében találták ki a karanténtaz alkalmazásban0/2Miért viseltek csőrös maszkot az orvosok0/2Hogyan formálta át Európát a pestisaz alkalmazásban0/2Hogyan formálták át a járványok a városokataz alkalmazásban0/2Mi állította meg a spanyolnáthát0/2Mi az a miazmaelmélet0/2

Kvíz minden cikk után

Az alkalmazásban minden cikk után jön egy ilyen kvíz, és minden olvasás növeli a sorozatodat és a szintedet.

Letöltés:App StoreElérhető:Google Play
Válaszok és magyarázatok12 kérdés
  1. Honnan ered a „karantén” szó? A negyvenből: ennyi ideig tartották a hajókat horgonyonElőször harminc napos volt az időtartam, később meghosszabbították, és ez adta a karantén nevét.Ebből a cikkből: „Miért Velencében találták ki a karantént”
  2. Miért működött az intézkedés téves magyarázat mellett is? Az időtartam hosszabb volt annál, amíg a betegség tünetei megjelentekA helyes cselekvés téves elmélet mellett is működhet, ha a valós mechanizmust célozza.Ebből a cikkből: „Miért Velencében találták ki a karantént”
  3. Miért tömtek gyógynövényeket és fűszereket a maszk csőrébe? Hogy elnyomják a rossz szagokatAz orvosok azt hitték, hogy a betegséget a megromlott levegő terjeszti, ezért erős illattal próbálták elnyomni.Ebből a cikkből: „Miért viseltek csőrös maszkot az orvosok”
  4. Miért nyújthatott némi védelmet a pestisdoktor ruházata? A zárt ruházat megnehezítette, hogy a bolhák megcsípjék a testetMiazmák nem léteztek, de a viaszolt ruha, a kesztyű és a csizma megnehezítette, hogy a bolhák elérjék a bőrt.Ebből a cikkből: „Miért viseltek csőrös maszkot az orvosok”
  5. Miért kérhettek többet a munkások a pestis után? Kevesebb munkás maradt, mint amennyi munka voltKevesebb lett az ember, de a gazdaság megmaradt, ezért megdrágult a munka, és a munkások választhattak.Ebből a cikkből: „Hogyan formálta át Európát a pestis”
  6. Miért jelent meg a karantén még a kórokozó felfedezése előtt? A városok észrevették az emberek és a rakomány kockázatátA városok még nem tudták, mi okozza a pestist, de látták a kapcsolatot a betegség és az érkező emberek, illetve rakomány között.Ebből a cikkből: „Hogyan formálta át Európát a pestis”
  7. Mi jelent meg a városokban a kolerára adott válaszként? A vízvezeték és a csatornázás szétválasztásaEgy londoni városrészben egy vízszivattyú megfigyelése mutatta meg, hogy a probléma a vízben, nem pedig a rossz levegőben rejlik.Ebből a cikkből: „Hogyan formálták át a járványok a városokat”
  8. Mi határozta meg a járvány utáni változások mélységét? Friss járványemlék mellett és rendelkezésre álló forrásokkal döntöttekA projekteket évtizedeken át vitatták, majd egy újabb járványkitörés után hónapokon belül jóváhagyták.Ebből a cikkből: „Hogyan formálták át a járványok a városokat”
  9. Mi állította meg az 1918-as világjárványt? A több hullám után felgyógyultak számának növekedéseAkkor még sem gyógyszer, sem oltás nem létezett.Ebből a cikkből: „Mi állította meg a spanyolnáthát”
  10. Mitől függött a halálozás a különböző városokban? A korlátozások bevezetésének idejétől és időtartamátólAhol az első napokban lemondták a tömegrendezvényeket, ott a görbe érezhetően alacsonyabb lett.Ebből a cikkből: „Mi állította meg a spanyolnáthát”
  11. Hogyan magyarázta a miazmaelmélet a járványokat? A bomlásból és szennyből származó rossz levegővelA logika megfigyeléseken alapult: ott betegedtek meg az emberek, ahol bűz volt.Ebből a cikkből: „Mi az a miazmaelmélet”
  12. Miben bizonyult hasznosnak a téves elmélet? Közegészségügyi reformokhoz vezetett, amelyek csökkentették a halálozástAz intézkedések eltalálták a célt, miközben a magyarázat téves volt: a forrás a szenny volt.Ebből a cikkből: „Mi az a miazmaelmélet”