HU
LetöltésLetöltés

Miért viseltek csőrös maszkot az orvosok

A Miqo szerkesztősége · 2 forrás

A csőr illattartó volt

A maszk, amit a „pestis doktor” szavak hallatán elképzelsz, egyszerű felépítésű: bőrcsuklya, két üveglencse és egy hosszú, üreges orr, körülbelül egy tenyérnyi hosszúságú. Szárított virágokkal, mentával, szegfűszeggel és kámforral tömték meg, néha pedig ecetbe áztatott szivacsot is tettek bele. Az orvos két nyíláson keresztül lélegzett, és egész idő alatt csak ezt az erős szagot érezte.

A lényeg nem a szűrés, hanem az elnyomás volt. A baktériumok felfedezéséig még több mint két évszázad volt hátra, és a vezető elmélet a miazmaelmélet volt: úgy gondolták, hogy a betegséget a megromlott levegő okozza. A levegő megromlik, bűzlik, tehát maga a bűz a fertőzés. Innen jött a számunkra furcsa, nekik viszont magától értetődő következtetés: ha egy rossz szagot egy erős, jó illattal elnyomsz, akadály jelenik meg közted és a betegség között.

A ruházat többi része is ugyanezt az elvet követte: hosszú, viaszolt köpeny, kesztyű, csizma, kalap és bot, amellyel megvizsgálhatták a beteget, és felemelhették a ruháját anélkül, hogy kézzel hozzáértek volna.

✕ MÍTOSZ

A csőrös maszkokat a fekete halál idején, a 14. század közepének járványa alatt viselték.

✓ TÉNY

A ruházat csaknem 3 évszázaddal később jelent meg, a leírását pedig a 17. századra datálják. A legismertebb ábrázolás egy 1656-os metszet, ráadásul szatirikus: a művész az orvosokat gúnyolta ki, nem életből rajzolta le őket.

Miért jelent meg ilyen későn a csőrös ruházat

A pestis nem ért véget a fekete halállal. Újabb 3 évszázadon át hullámokban tért vissza, a városok pedig időközben bürokráciát építettek köré: karanténokat vezettek be, halálozási jegyzékeket készítettek, és járvány idejére orvosokat fogadtak fel, akiket a fertőzött házakba küldtek. Annak, aki szerződés alapján naponta járta ezeket a házakat, védőruhára volt szüksége, így született meg ez a viselet. A ruházat részletes leírását a hagyomány Charles de Lorme-nak, a francia udvar orvosának tulajdonítja.

Pestis miatti halálesetek Londonban a halálozási jegyzékek szerint: 1563, 1593, 1603, 1625, 1636 és 1665, több ezer ember, a számok hozzávetőlegesek.

Most jön a kellemetlen rész. A csőrbe tömött gyógynövények nem tettek semmit: miazmák nem léteztek. A viaszolt bőr, a kesztyű és a csizma viszont valószínűleg működött, mert a bubópestist bolhák terjesztik, és nehezebb nekik megharapniuk a fedett testet. A köhögéskor cseppfertőzéssel terjedő tüdőpestisnél a zárt arcvédő is számíthatott. Ez valószínű rekonstrukció, nem mérés: akkoriban senki sem hasonlított össze csoportokat, a csőrös maszkot viselő orvosok pedig továbbra is gyakran meghaltak.

Teszteld magad1 / 2

Miért tömtek gyógynövényeket és fűszereket a maszk csőrébe?

Források

  1. A ruházat leírását hagyományosan Charles de Lorme-hoz, a francia udvar orvosához kötik (17. század)
  2. a kanonikus ábrázolás az 1656-os, „Doctor Schnabel von Rom” című szatirikus metszet. A pestis miatti halálozási adatok a londoni halálozási jegyzékekből származnak, és hozzávetőlegesek

A sorozat folytatása: „Járványok”

2 cikk teljes terjedelmében az oldalon, még 3 az alkalmazásban

Összes cikk

A sorozat további 3 cikke az alkalmazásban van

Itt találod őket: „Sötét történelem → Járványok”. Ingyenes.

Kvíz · 12 kérdésMennyire vagy otthon ebben: „Járványok”?