Kérdés: 1/10Helyes: 0
Miért tettek csónakot, érmét és útravalót a sírba?
Miért volt fontos a temetési szertartás a hátramaradottaknak?
Honnan származik a poklot jelölő szó?
Honnan származnak a kínok részletes leírásai?
Miért ennyire különböző a népek túlvilágképe?
Mi kapcsolódik gyakrabban a kidolgozott halál utáni ítélethez?
Mit árul el a régészeknek a temetkezési melléklet?
Miért váltották fel idővel a valódi tárgyakat modellekkel?
Kik kerültek az aszfodéloszmezőkre?
Mi számított az élet valódi folytatásának?
Kérdések 5 cikkből
Mindegyik 2 perc alatt elolvasható. Elakadtál egy kérdésnél? Nézz bele a cikkbe.
Miért temették a halottakat csónakkal és érmével0/2Honnan ered a tüzes pokol képe0/2Hogyan képzelték el a népek a túlvilágot0/2Mit tettek a népek a sírokba és miértaz alkalmazásban0/2Mik azok az aszfodéloszmezőkaz alkalmazásban0/2
Kvíz minden cikk után
Az alkalmazásban minden cikk után jön egy ilyen kvíz, és minden olvasás növeli a sorozatodat és a szintedet.
Válaszok és magyarázatok10 kérdés
- Miért tettek csónakot, érmét és útravalót a sírba? Hogy a halott eljuthasson a másik világbaA halált utazásként képzelték el, ehhez pedig közlekedési eszközre, a révésznek szánt fizetségre és útravalóra volt szükség.Ebből a cikkből: „Miért temették a halottakat csónakkal és érmével”
- Miért volt fontos a temetési szertartás a hátramaradottaknak? Hogy elvégezzék a búcsúzás utolsó, érthető gesztusátA halott útra bocsátása az élők számára egy világos rendben zajló, lezáruló fontos feladatot jelentett.Ebből a cikkből: „Miért temették a halottakat csónakkal és érmével”
- Honnan származik a poklot jelölő szó? Egy Jeruzsálem melletti völgy nevébőlAz akkori hallgató számára ez ismerős táj volt, nem elvont metafora.Ebből a cikkből: „Honnan ered a tüzes pokol képe”
- Honnan származnak a kínok részletes leírásai? A középkori látomásirodalomból és művészetbőlA korai szövegekben csak általános képek vannak: tűz, sötétség és másoktól való elválasztás.Ebből a cikkből: „Honnan ered a tüzes pokol képe”
- Miért ennyire különböző a népek túlvilágképe? Ismerős életükből és tájukból építették felA túlvilágot a megszokott életből építették tovább: mezőkből, harcoscsapatokból, hivatali rendből vagy poros földből.Ebből a cikkből: „Hogyan képzelték el a népek a túlvilágot”
- Mi kapcsolódik gyakrabban a kidolgozott halál utáni ítélethez? Bonyolult társadalom sok idegennelA halál utáni jutalmazás és büntetés gyakoribb nagy társadalmakban, ahol a szomszédok felügyelete már nem elég.Ebből a cikkből: „Hogyan képzelték el a népek a túlvilágot”
- Mit árul el a régészeknek a temetkezési melléklet? Az élő társadalom felépítésétAz egyetlen temetőn belüli gazdag és szegény temetkezések közötti különbség az egyenlőtlenség mérésének egyik módja.Ebből a cikkből: „Mit tettek a népek a sírokba és miért”
- Miért váltották fel idővel a valódi tárgyakat modellekkel? A jelentés megmaradt, a vagyon pedig az élőknél maradtA pénzek és tárgyak papírmásolatai ugyanennek a szokásnak a továbbfejlődései, csak a vagyon elvesztése nélkül.Ebből a cikkből: „Mit tettek a népek a sírokba és miért”
- Kik kerültek az aszfodéloszmezőkre? A meghalt átlagemberek többségeNem büntetés és nem jutalom volt: szenvedés és értelem nélküli létezés.Ebből a cikkből: „Mik azok az aszfodéloszmezők”
- Mi számított az élet valódi folytatásának? Az élők emlékezete és a hírnévA költemény hőse azt mondja, jobb élve béresnek lenni, mint halottak királyának.Ebből a cikkből: „Mik azok az aszfodéloszmezők”