Minden túlvilág ismerős részletekből áll össze
Az egyiptomiaknál a halott az Iaru-mezőkre került - örök nádasokra, gazdag terméssel. Ott is dolgozni kellett: a sírba usébtiket, munkásfigurákat tettek, amelyek aratáskor gazdájuk helyett feleltek. A Nílus áradásából élő nép kiváló szántóföldként képzelte el az örökkévalóságot.
A suméroknál és a babiloniaknál épp fordítva volt. Túlviláguk a „vissza nem térés országa”, a por háza: a halottak sötétben ülnek, madárként tollba öltözve, és agyagot esznek. Mindenki egyforma, a király is, a vízhordó is. Nincs jutalom, nincs büntetés - csak száraz, poros föld, olyan, mint körülöttük.
A skandináv Valhalla egy harcoscsapat: minden nap csata, este lakoma, reggelre begyógyulnak a sebek. A görög Hádész pedig aszfodéloszmező, ahol erőtlen, szinte emlékezet nélküli árnyak bolyonganak. A görögök olyan sivárnak látták a túlvilágukat, hogy egyik hősük mondta el róla a legtalálóbban.
Jobb napszámosnak lenni egy szegény embernél a földön, mint az összes halott királyának.
Miért ítélkeznek egyes túlvilágokon, másokon pedig nem
A por házában senki sem kérdezi meg, hogyan éltél. Egyiptomban megkérdezik: az ítéletkor a szívedet a mérleg egyik serpenyőjébe teszik, Maát istennő tollát a másikba. Kínában a túlvilág úgy működik, mint egy hivatal: bírák, nyilvántartások, határidők - a földi birodalom hivatalnokaival együtt, odalent megismételve. A menetrend is hivatali: az első ítéletek minden 7. napon zajlanak, a rokonok pedig ezeken a napokon emlékeznek meg a halottról.
Megemlékezés a kínai hagyományban: ítélet minden 7. napon, a 49. a fő.
Az aztékoknál nem az erkölcs döntött, hanem a halál módja: a csatában elesettek és a szülés közben meghaltak a Naphoz kerültek, a vízbe fúltak pedig az esőistenhez. A többiekre hosszú út várt Miktlánba - a leírásokban ez akadálypálya.
Folyó. A széles folyón egy kutya segít átúszni, akit gazdájával együtt temettek el.
Hegyek. Két hegy hol összezárul, hol szétnyílik: a résen kell átjutni.
Kések. Obszidiánpengék hegye és jeges szél, tele ugyanolyan pengékkel.
Nyugalom. 4 év után az út a 9., utolsó szinten ér véget.
Az „ítélkeznek” és a „nem ítélkeznek” közti különbség nem véletlen: a kidolgozott túlvilági jutalmazás és büntetés gyakrabban jelenik meg nagy társadalmakban, ahol idegenek ezrei élnek egymás mellett, és a szomszédok felügyelete már nem elég. Az nem eldöntött, mi volt előbb - a nagy társadalmak vagy az erkölcsöt figyelő istenek: egy történeti adatbázisokat elemző nagy vizsgálat azt állította, hogy ezek az istenek csak a társadalom bonyolultabbá válása után jelentek meg, de a cikket a kritikák után visszavonták.
Túlvilági ítélet és társadalomméret: a kapcsolat látszik, az ok vitatott
Miért ennyire különböző a népek túlvilágképe?
Mi kapcsolódik gyakrabban a kidolgozott halál utáni ítélethez?
Források
- Források: Gilgames-eposz és Istár alászállása, egyiptomi Halottak könyve, Homérosz Odüsszeiája, Ifjabb Edda, kínai szövegek a túlvilági ítélet tíz csarnokáról, mezoamerikai mítoszok áttekintései. Az erkölcsprédikáló istenekről és a társadalmak méretéről - egy Nature-cikk (2019), amelyet 2021-ben, a módszertan bírálata után visszavontak
A sorozat folytatása: „Túlvilág”
2 cikk teljes terjedelmében az oldalon, még 2 az alkalmazásban
