Mi történik a megközelítés során
- Közeledés
- Megnyúlás
- A határ átlépése
- Az egyenletek felmondják a szolgálatot
A második lépés spagettizálódásként ismert. A lábadnál erősebb a gravitáció, mint a fejednél, és a különbség a közeledéssel nő. A tested megnyúlik, egy kisebb fekete lyuk esetében pedig ez jóval a határ előtt megtörténik.
Érdekes módon az óriási fekete lyukaknál minden másképp történik. Ott kicsi a gravitációs erő különbsége az emberi test hosszában, így úgy léphetsz át a határon, hogy semmi szokatlant nem érzel. Nincs ott sem fal, sem felvillanás.
A harmadik lépés nem azért visszafordíthatatlan, mert nincs elég sebességed. A határon túl minden lehetséges út befelé vezet: a középpont felé haladás éppolyan elkerülhetetlenné válik, mint számunkra a holnap felé haladás.
Miért nem tudjuk, mi történik ezután
A középpontban az egyenletek szerint végtelen sűrűségű pont jön létre. A fizikában a végtelen szinte mindig nem a világ valamely tulajdonságát jelenti, hanem azt, hogy az elmélet túllépett az alkalmazhatósági határán.
A probléma az, hogy ott egyszerre fontos a gravitáció és a kvantumhatások is, egy ezeket egyesítő elméletünk pedig még nincs. A jelenlegi leírások olyan előrejelzéseket adnak, amelyeket nincs mivel ellenőrizni.
Mi történik a középpontban: vannak előrejelzések, de nincs ellenőrzés
A gondolatmenet egy külön ága az információ sorsával foglalkozik. Ha minden, ami belehullik, nyomtalanul eltűnik, az sérti a fizika egyik alapelvét. A vita évtizedek óta tart, és a fizika egyik legfontosabb megoldatlan problémájának számít.
Az idővel kapcsolatban is van egy érdekes megfigyelés. A zuhanó ember számára minden gyorsan történik, a külső megfigyelő számára viszont úgy tűnik majd, hogy a zuhanó örökké közeledik a határhoz, közben lelassul és vörösödik, de soha nem lépi át.
Mindkét leírás egyszerre igaz. Ez nem paradoxon és nem hiba, hanem annak a következménye, hogy ilyen körülmények között az egyidejűség fogalma többé nem ugyanaz a különböző megfigyelők számára.
Azt is érdemes tisztázni, hogy a fekete lyuk nem szippant be mindent. Ha a Napot egy vele azonos tömegű fekete lyukkal helyettesítenéd, a bolygók pályája egyáltalán nem változna, csak sötét lenne. A gravitáció a tömegtől, nem pedig a sűrűségtől függ.
Mit tudunk arról, mi történik a fekete lyuk belsejében?
Mit érezne valaki egy szupernagy tömegű fekete lyuk határának átlépésekor?
Források
- A fekete lyuk közelében fellépő árapályerők a tömegétől függenek, és a szupernagy tömegű objektumoknál kicsik az emberi test méretskáláján
- a belső tartomány leírásához a gravitációt és a kvantummechanikát egyesítő elméletre lenne szükség, ilyen azonban még nincs
A sorozat folytatása: „Fekete lyukak”
2 cikk teljes terjedelmében az oldalon, még 3 az alkalmazásban
