A ház mint betöltetlen űr
Az elhagyatottság oka általában unalmas: az örökösök nem tudtak megegyezni az örökségről, a tulajdonos elköltözött, a telek beépítésre vár, vagy a felújítás drágábbnak bizonyult a bontásnál. Ezeket a magyarázatokat senki sem ismeri és senki sem ellenőrzi, mert senkit sem érdekelnek.
Maga a ház viszont bőséges alapanyagot kínál: nyikorgást, sötétséget, betört ablakokat, hátrahagyott tárgyakat. Aki benéz, valódi félelmet él át, ez a félelem pedig okot követel. Így születik meg az érzést megmagyarázó történet.
Megjelenik egy üres ház. A valódi ok általában hétköznapi, és senki sem ismeri.
Valaki megijed odabent. Nyikorgás, hideg, idegen jelenlét érzése. Az érzés valódi, de nincs rá magyarázat.
Történetet kapcsolnak a házhoz. Gyakran egy régebbi vagy újabb helyi tragédiát választanak, még akkor is, ha az máshol történt.
Az újramesélés részleteket ad hozzá. Minden mesélő hozzáteszi az évet, a nevet és az ablakot, amelyben egy alak látható. Két nemzedék múlva a történet már tele van részletekkel.
A harmadik lépés a legárulkodóbb. A környéken általában valóban történt valamilyen eset, és a legenda ehhez kapcsolódik, mert így ellenőrizhetőnek tűnik: az idősebbek megerősíthetik, hogy tényleg történt ilyesmi. Semmi sem bizonyítja azonban, hogy az esetnek köze lenne ahhoz a konkrét házhoz.
Visszatérő részletek
- Fény az ablakbanA fényszórók vagy a lenyugvó nap tükröződése egy épen maradt üvegtáblán. Minden hasonló történetben ez a leggyakoribb részlet.
- Fehér ruhás gyerek vagy nőOlyan alak, amely inkább sajnálatot, mint fenyegetést vált ki. Az ilyen képekre könnyebb emlékezni és ezeket könnyebb továbbadni, mint az ijesztőeket.
- Ajtó, amely nem nyílikÁltalában egyszerűen csak elvetemedett az ajtókeret. A történetben azonban olyan szobává válik, ahová tilos belépni.
A hasonlóságokat nem az magyarázza, hogy a mesélők kapcsolatban állnak egymással, hanem az, hogy minden háznak hasonlóak a fizikai jellemzői, és minden ember hasonlóan érzékeli a dolgokat. Nyikorgás, huzat és fényjáték mindenütt van, és az emberek mindenütt hasonlóan magyarázzák őket.
Ehhez jönnek az éjszakai epizódok. Aki egy ilyen helyen tölti az éjszakát, könnyen átélheti az alvás és ébrenlét határán jelentkező állapotot, amikor a tudat már felébredt, a test azonban még nem, és jelenlétet érzékelhet a szobában. A történet így szemtanú beszámolójának hangzik.
Mivel kezdődik általában egy elhagyott házról szóló legenda?
Miért egyeznek a részletek a különböző házakról szóló történetekben?
Források
- A városi legendák újramesélés közben történő részleteződésének mechanizmusait a folklorisztika írja le
- az ébredéskor érzékelt jelenlétet az alvás és ébrenlét közötti állapot magyarázza
A sorozat folytatása: „Városi legendák”
2 cikk teljes terjedelmében az oldalon, még 3 az alkalmazásban
