A történet felépítése
Az ilyen történetek teljesen különböző népeknél is ugyanarra a sémára épülnek. Van egy ok, egy vezető vagy a belépés feltétele, egy találkozás azzal, aki ott uralkodik, és egy szabály, amelyet nem szabad megszegni. Éppen ez a szabály mozgatja a történetet: nélküle nem lenne dráma.
Az ok. Meghalt valaki, aki közel állt hozzá, válaszra van szükség, vagy bizonyíték kell. Oda senki sem megy ok nélkül.
A belépés feltétele. Egy vezető, egy ág, fizetség vagy különleges tudás. Az ajtó nem nyílik meg mindenki előtt.
A tilalom. Nem szabad hátranézni, enni vagy válaszolni. A szabály egyszerű, és szinte mindig megszegik.
A visszatérés. A hős új tudással, de valami fontos nélkül kerül elő. Az út visszafelé nem lehet üres.
A tilalmat általában úgy alakítják ki, hogy szinte elkerülhetetlen legyen megszegni, és éppen ez a lényeg. A történet nem az ügyességről szól, hanem arról, hogy a határ átlépésének ára van. Aki veszteség nélkül térne vissza onnan, magát a határt tenné értelmetlenné.
- OrpheuszA feleségéért száll alá, engedélyt kap, hogy kivezesse, de közvetlenül a kijárat előtt hátranéz. Másodszor is elveszíti őt.
- HéraklészA háromfejű kutyáért megy, ez az utolsó feladata. Ő az egyetlen, aki zsákmánnyal távozik onnan, és ez is csak azért lehetséges, mert ez a hőstett feltétele.
- InannaA sumér mítoszban az istennő egyedül száll alá, és minden kapunál levesz magáról valamennyit a ruhájából és a hatalmából. Csak úgy térhet vissza, ha valakit ad maga helyett.
A sumér változat több mint ezer évvel régebbi a görög változatoknál, és a séma már ebben is teljesen összeáll. Ez az emberiség által feljegyzett egyik legrégebbi történet, és később szinte változatlanul ismétlődik meg nagyon különböző kultúrákban.
Miért mesélték el
Az első cél egyszerű: a halált útként magyarázni, és érthető formát adni neki. A halottak kapukkal, folyóval és uralkodóval rendelkező világa elképzelhető, ellentétben a nemléttel, és kapcsolatba is lehet lépni vele: ajándékot vinni, kérni vagy egyezkedni.
A második az, hogy megmutassa a felnőtté válást. Az alászállás és a visszatérés úgy működik, mint egy beavatási szertartás: az ember egyvalakiként indul el, áthalad a sötétségen, és másként tér vissza. Hasonló próbatételek a valóságban is léteztek, a mítosz pedig felnagyítva írja le őket.
Olvasd végig a Miqo alkalmazásban
Még 1 perc, a végén pedig kvíz. Itt találod: „Mitológia → Hősök és szörnyek”
Irányítsd ide a telefonod kameráját, és megnyílik az App Store vagy a Google Play.
Források
- A halottak világába való alászállás történetét az ókorban katabázisként ismerik
- Inanna alászállásának sumér mítoszát az i. e. 2. évezredben jegyezték le, és a történet egyik legősibb változatának tartják