HU
LetöltésLetöltés

Melyik divat nyomorította meg a testet

A Miqo szerkesztősége · 1 forrás

A fehérség, amelyért a bőröddel fizettél

A fehér arc évszázadokon át azt jelentette, hogy nem dolgozol a földeken. Ólomalapú arcfestékkel lehetett elérni: egyenletesen fedett, sokáig tartott, és megadta azt a bizonyos porcelános simaságot. Az ólom közben a bőrön át felszívódik, és felhalmozódik a szervezetben.

A csapda körkörös volt: az arcfesték tönkretette a bőrt, a károsodott bőrt még vastagabban kellett elfedni, a vastagabb réteg pedig több ólmot jelentett. Az emberek látták, hogy romlik az arcuk, de az öregedést és az időjárást hibáztatták, nem a fésülködőasztalon álló tégelyt.

A zöld szín külön történet. A XIX. század közepéig szinte lehetetlen volt élénk zöldet előállítani, ezért az arzénvegyület felfedezésnek számított: ruhák, tapéták, művirágok készültek vele. A mérgezéseket nem a bálokon, hanem azokban a műhelyekben vették észre, ahol a nők napi tizenkét órán át kézzel formázták a mérgező leveleket.

✕ MÍTOSZ

A divat legnagyobb veszélye a szoros fűzésű fűző volt.

✓ TÉNY

A történészek a fűzőkről máig vitatkoznak: sok múlott azon, hogyan viselték őket. Az ólom az arcfestékben és az arzén a festékben viszont minden kétséget kizáróan mérgezett.

Miért tűrték ezt ilyen sokáig

A divat soha nem csak a szépségről szólt. A fehér arc, a keskeny lábfej és a drága zöld szín mind belépőkártyaként működött: megmutatta, melyik körhöz tartozik valaki, és mire futja neki. Visszautasítani azt jelentette, hogy kiesik a saját társadalmi rétegéből.

A második ok unalmasabb, de fontosabb: a káros hatás késve jelentkezett. A púder és a beteg bőr között évek teltek el, a zöld ruha és a gyengeség között hónapok. Vegyész nélkül nem lehetett összekapcsolni a kettőt, miközben a szépség azonnal hatott.

Olvasd végig a Miqo alkalmazásban

Még 1 perc, a végén pedig kvíz. Itt találod: „Történelem → A múlt divatja”

QR-kód a Miqo alkalmazás letöltéséhez

Irányítsd ide a telefonod kameráját, és megnyílik az App Store vagy a Google Play.

Források

  1. Az ólomfehér festékkel és az arzénzölddel a XIX. századi kémia és orvostudomány története foglalkozik. A krinolintüzek áldozatainak számát a népszerű elbeszélések általában túlbecsülik: pontos adatok nincsenek