Hogyan zajlott
- 1780-as évekA kereskedelem eltörléséért küzdő mozgalom tanúvallomásokat gyűjt, röpiratokat ad ki, és cukorbojkottot szervez.
- 1807Nagy-Britannia betiltja a rabszolga-kereskedelmet, de a gyarmatain továbbra is fennmarad a rabszolgaság.
- 1808-60Egy Afrika partjainál járőröző hajóraj feltartóztatja a hajókat; több százezer embert szabadítanak fel.
- 1888Brazília törli el utolsóként a rabszolgaságot a nyugati féltekén.
Az első lépés fontosabb, mint hinnéd. A kampány az első volt a maga nemében: tömeges petíciók, jelvények, röpiratok, valamint a felszabadult emberek nyilvános felszólalásai jellemezték. A társadalmi mozgalmak számos módszere éppen ekkor jelent meg.
A cukorbojkott különösen ötletes megoldás volt. A rabszolgamunkával előállított áru megvásárlásának megtagadása részvételi lehetőséget adott azoknak, akik nem szavazhattak: elsősorban a nőknek, akik közül nagyon sokan vettek részt a kampányban.
Kikre figyeltek
Döntő szerepet játszottak azoknak a vallomásai, akik maguk is átélték a rabszolgaságot. Egy egykori rabszolga könyve, amely belülről mutatta be az óceánon át vezető utat, hatalmas példányszámban kelt el, és az elvont kérdést konkrét emberi tapasztalattá változtatta.
A szigeteken kirobbant felkelések sem voltak kevésbé fontosak. Drágává és veszélyessé tették a rendszert a tulajdonosok számára, és ez az érv a parlamenti vitákban legalább olyan gyakran hangzott el, mint az erkölcsi érv: egyre költségesebb lett rabságban tartani az embereket, mint szabadon engedni őket.
Nem csak a meggyőződés számított. Az eltörlés akkor vált lehetővé, amikor az erkölcsi nyomás találkozott a gazdasági nyomással és a rabszolgasorba kényszerítettek ellenállásával.
Amit nem zárt le
A tilalom kiskapukat szült: a hajók idegen lobogó alatt közlekedtek, az elfogott rakományt pedig néha a tengerbe dobták. Az útvonalakat évtizedeken át nem sikerült teljesen lezárni, ezért az Atlanti-óceánon zajló kereskedelem fokozatosan halt el.
A rabszolgaság eltörlése nem jelentett egyenlőséget: szinte mindenhol a kényszermunka és az adósfüggőség különböző formái követték. Ezt érdemes észben tartani, hogy ne alakítsuk a történelmet egyértelmű végkifejletű történetté.
A végrehajtás áráról sem szabad megfeledkezni. A járőrözés sokba került, és a legénységek körében is veszteségekkel járt, az elfogott hajók pedig zsákmánybíróságok elé kerültek, ahol a hajó és a fedélzetén tartózkodó emberek sorsáról is döntöttek.
A motivációk kérdése továbbra is vitatott. Egyes történészek a társadalmi kampány erejét hangsúlyozzák, mások azt az előnyt, amelyet egy már más gazdaságra áttért ország élvezett. A legvalószínűbb, hogy mindkettő egyszerre érvényesült.
Hogyan zajlott a rabszolga-kereskedelem megszüntetése?
Mi játszott szerepet az erkölcsi érveken kívül?
Források
- Nagy-Britannia a rabszolga-kereskedelmet betiltó törvényt 1807-ben fogadta el, a gyarmatain pedig 1833-ban törölte el a rabszolgaságot
- Nyugat-Afrika partjainál a járőrözés több évtizeden át folytatódott, Brazília pedig 1888-ban utolsóként törölte el a rabszolgaságot a nyugati féltekén
A sorozat folytatása: „Rabszolga-kereskedelem”
2 cikk teljes terjedelmében az oldalon, még 3 az alkalmazásban
