Az orr rövidebb úton jut el az érzelmekhez
A szemből érkező jel először a talamuszon halad át - azon az állomáson, ahol az információáramokat rendezik és továbbítják -, és csak utána jut el az érzésekért felelős területekhez. A szaglás útja rövidebb: az orr receptoraitól a jel a szaglógumóba jut, onnan pedig szinte rögtön az amygdalába és a szomszédos, érzelmeket és emlékeket kezelő területekre.
Ezért az illatot nehéz végiggondolni. Nem döntöd el, hogy kellemes-e - már közelebb hajolsz vagy észrevétlenül hátrébb húzódsz, a magyarázatot pedig csak később találod ki. Ugyanezért kapaszkodik ennyire az emlékezetbe az illat: valaki más samponja a liftben egy egész történetet idézhet fel, amire évek óta nem gondoltál.
Amikor az embereket közvetlenül megkérdezik, mi fontosabb a partnerválasztáskor, a nők átlagosan a testszagot a külső elé sorolják, a férfiak pedig fordítva. Ezek kérdőíves válaszok, nem viselkedési mérések, és a válaszadók többsége fiatal felnőtt volt. Az alábbi sávok a jellemző helyezését mutatják a válaszokban, nem százalékokat.
Mit lehet egyáltalán megérezni egy emberen?
A testszagnak vannak biológiai összetevői. Klaus Wedekind biológus 1995-ben publikált egy kísérletet, amelyet később pólókísérletnek neveztek: férfiak 2 éjszakán át pamutpólóban aludtak, a nők pedig megszagolták és értékelték ezeket. Kellemesebbnek találták azoknak a férfiaknak az illatát, akiknek az immunrendszerhez kapcsolódó génjei jobban különböztek a sajátjuktól.
A magyarázat jól hangzik: ha a szülők immunrendszerhez kapcsolódó génjei különböznek, a gyermek védelme szélesebb lehet. De az eredményt nem mindig sikerül megismételni. Már abban az első kutatásban is megfordult a preferencia a résztvevők egy részénél, a későbbi vizsgálatokban pedig hol megjelenik, hol eltűnik a hatás: sok múlik azon, hogyan gyűjtötték a mintákat, és kit kérdeztek meg. Korai lenne ezt szabálynak tekinteni.
A testszag és az immunrendszer génjeinek kapcsolata: az eredmények nem egyeznek
Egy másik dolog viszont elég biztos: a testszag nem állandó. Maga az izzadság szinte szagtalan - a bőr baktériumai alakítják szaggá, rájuk pedig hat az alvás, az étkezés, a stressz és az anyag, amit egész nap viselsz. Ugyanaz az ember másképp illatozik egy nyugodt estén és egy feszült héten.
És a legfontosabb: az illatot szinte lehetetlen előre felkészíteni. Kiválaszthatsz egy fotót, beállíthatod a fényt, begyakorolhatsz egy pózt. Az illat viszont az emberrel együtt, egyszerre érkezik hozzád. A „fontosabb” itt nem azt jelenti, hogy „mindig döntő”: azt jelenti, hogy az orrod ér oda előbb, és nehezebb szerkeszteni. Innen jön az a furcsa érzés: ránézel - minden stimmel, közelebb lépsz - és máris hátrébb akarsz menni.
A külsőt szemügyre veszed. Az illat hamarabb dönt helyetted, mint hogy átgondolhatnád.
Olvasd végig a Miqo alkalmazásban
Még 1 perc, a végén pedig kvíz. Itt találod: „Kapcsolatok → Vonzalom”
Irányítsd ide a telefonod kameráját, és megnyílik az App Store vagy a Google Play.
Források
- Wedekind et al., „MHC-dependent mate preferences in humans”, Proceedings of the Royal Society B, 1995
- Herz & Inglis, „Sex differences in response to physical and social factors involved in human mate selection”, Evolution and Human Behavior, 2004