Milyen könyv volt
A könyv három részből állt: a boszorkányok létezésének bizonyításából, a nekik tulajdonított tettek leírásából és egy gyakorlati bírósági útmutatóból - hogyan kell kihallgatni a gyanúsítottakat, mit kell bizonyítéknak tekinteni, és hogyan kell ítéletet hozni.
A harmadik rész volt a legveszélyesebb. Kész eljárást adott egy tapasztalatlan ember kezébe: a helyi bíró kinyithatta a könyvet, és az utasításait követve vihette végig az ügyet, anélkül hogy bármit is tudott volna a témáról.
Nem maga a szöveg, hanem a terjedésének módja bizonyult döntőnek. A könyv nem sokkal a nyomda megjelenése után látott napvilágot, és számos kiadást ért meg - a kéziratok korában egy ilyen útmutató csak néhány könyvtárban maradt volna fenn.
Fontos, hogy hivatalos jóváhagyást nem kapott. A teológiai kar, amelynek tekintélyére hivatkoztak, vitatta ezt, az egyházi hatóságok pedig gyanakvással tekintettek a könyvre; a címlapon azonban ezekre az intézményekre utaló hivatkozások szerepeltek, és a vidéki olvasók hittek nekik.
Mit érdemes pontosítani
A boszorkányüldözést az inkvizíció vezette, a könyv pedig a hivatalos kézikönyve volt, amely alapján nők millióit végezték ki.
A perek többsége világi bíróságokon zajlott, nem egyháziakon. A történelmi dokumentumok alapján a kivégzettek száma tízezrekre, nem milliókra tehető, és az elítéltek között férfiak is voltak.
Sőt, az inkvizíció egyes helyeken szkeptikusan viszonyult a boszorkánysággal kapcsolatos vádakhoz, és olyan bizonyítékokat követelt, amelyekkel a helyi bíróságok nem rendelkeztek. Az üldözések tetőpontja nem a középkorra, hanem a 16-17. századra esett.
A pontosítás nem teszi kevésbé sötétté a történetet. A tízezernyi kivégzett ember óriási szám, a mechanizmus pedig ugyanaz maradt: kész eljárás, kínzással kicsikart vallomás és lehetetlenség az ártatlanság bizonyítására egy olyan rendszerben, ahol már maga a tagadás is bizonyítéknak számított.
Éppen ez tette különösen kegyetlenné ezeket a pereket. A vádlottnak nem volt mivel védekeznie: a tagadást makacsságnak értelmezték, a vallomást pedig bizonyítéknak tekintették, és mindkét út ugyanabba az irányba vezetett.
Olvasd végig a Miqo alkalmazásban
Még 1 perc, a végén pedig kvíz. Itt találod: „Sötét történelem → Inkvizíció”
Irányítsd ide a telefonod kameráját, és megnyílik az App Store vagy a Google Play.
Források
- Az 1487-ben kiadott, boszorkányperekről szóló útmutató nem kapott hivatalos jóváhagyást az egyházi hatóságoktól, a neki tulajdonított teológiai megerősítést pedig vitatták
- a perek többsége világi bíróságokon zajlott, az üldözések tetőpontja a 16-17. századra esett, a dokumentumok alapján pedig a kivégzettek száma tízezrekre tehető