Ki volt ő?
A néprajzkutatók feljegyzéseiben a domovoj láthatatlan lakóként jelenik meg, aki őrzi a rendet, segíti a dolgosakat, a hanyagoknak pedig árt. A kemence mögött vagy a küszöb alatt él, megeszi, amit neki hagynak, és nem szereti a zajt meg a veszekedést.
Sok kutató az őskultuszhoz kapcsolja: a ház alapítójaként értelmezhették, aki továbbra is gondoskodik utódairól. Ezért szólították gazdának vagy nagyapónak, nem pedig a nevén.
- KínálásÉjszakára tejet, kását vagy kenyeret hagytak neki. Ez nem istennek bemutatott áldozat volt, hanem a ház gazdájának járó rész, mint mindenki másnak, aki a házban él.
- KöltözésMagukkal hívták a domovojt: megszólították, és néha a régi kemencéből parazsat vagy egy seprűt is magukkal vittek.
- JószágÚgy tartották, hogy kiválasztja a ló kedvelt színét. Az állítólag nem kedvelt lovakat gyötörte, ezért igyekeztek eladni őket.
A harmadik példa jól mutatja az efféle hiedelmek mindennapi szerepét. Ha egy ló rosszul evett és lefogyott, azonnal megvolt a magyarázat, vele együtt pedig a megoldás is: lecserélni az állatot anélkül, hogy feltárták volna az okot.
Miért volt rá szükség?
A domovojba vetett hit magyarázatot adott az apró házi bajokra: eltűnt valami, megnyikordult egy padlódeszka, vagy valaki nyugtalanító álmot látott. Mindennek lett oka, és ami még fontosabb, módja is a helyrehozásnak - rendet kellett tenni, és hagyni neki egy kis ennivalót.
- A házhoz kötődik, nem egy helyhez vagy általában az emberekhez.
- A háztartás tagjaként kell etetni.
- Egyezségre lépnek vele, nem pedig elűzik.
- Jutalmazza a rendet, és bünteti a rendetlenséget.
- Költözéskor magukkal hívják.
A negyedik pont magyarázza, miért maradt fenn a szokás. A domovojba vetett hit a háztartás fenntartásának eszközeként működött: a rendben tartott otthon, az éjszakára letakart edények és a gyerekek előtti veszekedés hiánya nem szabályként jelent meg, hanem olyasmiként, amit a gazda kedvel.
Hasonló alakok sok európai népnél megtalálhatók: olyan házi szellemek, akiket etetnek, és akikkel nem veszekednek. A nevek és a részletek eltérnek, a felépítés azonban ugyanaz - egy láthatatlan lakó, akinek jár a része.
Kinek tartották a domovojt?
Milyen mindennapi szerepe volt a belé vetett hitnek?
Források
- A néprajzi feljegyzések a domovojt a házi szellemként írják le, amely az őskultuszhoz kapcsolódik
- az etetésének és költözéskor való meghívásának rítusait a keleti szlávoknál jegyezték fel, és más európai népeknél is vannak párhuzamaik
A sorozat folytatása: „Szláv mitológia”
2 cikk teljes terjedelmében az oldalon, még 2 az alkalmazásban
