Hogyan zajlott
A 19. század nyolcvanas éveinek közepén az európai hatalmak Berlinben gyűltek össze, hogy megállapodjanak a felosztás szabályairól. Nem annyira magukról a területekről tárgyaltak, mint inkább az eljárásról: hogyan lehet úgy jogot formálni valamire, hogy közben ne háborúzzanak egymással.
A harmadik szám minden mást megmagyaráz. A határokat olyanok húzták meg, akik nem éltek ezeken a földeken, ráadásul olyan térképeket használtak, amelyeken a belső területek jelentős része csak hozzávetőlegesen vagy egyáltalán nem szerepelt. Ilyen helyzetben a legegyszerűbb egyenest húzni egy szélességi vagy hosszúsági kör mentén.
Egy egyenes vonal a térképen szinte mindig azt jelenti, hogy a helyszíntől távol húzták meg, és nem a helyiek, hanem egymás között egyezkedtek róla.
A felosztás üteme közben elképesztő volt. Két évtized alatt szinte az egész kontinenst felosztották néhány állam között, és ezeknek a határoknak jelentős részét azok, akik meghúzták őket, sem előtte, sem utána nem járták be.
Mi lett ennek a következménye
A határok kettévágtak népeket, miközben egy államba kényszerítettek olyan csoportokat is, amelyeknek nem volt közös nyelvük, közös történelmük vagy okuk arra, hogy bízzanak egymásban. Egyes országok tengerhez vezető kijárat nélkül maradtak, mások erőforrásait pedig kettévágták.
A függetlenné válás után az új államok választás elé kerültek: átrajzolják a határokat, vagy hagyják őket úgy, ahogy vannak. Az afrikai országok a hatvanas években megállapodtak abban, hogy elismerik a meglévő vonalakat, nehogy mindenki mindenki ellen háborút indítson. A döntés vitatható, de az alternatíva rosszabbnak tűnt.
A következmények értékelésekor érdemes kerülni az egyszerű magyarázatokat. A határok megnehezítették az új államok életét, de nem csak rajtuk múlt minden: szerepet játszott a gyarmati gazdaság felépítése, az intézmények hiánya és a nagyhatalmak beavatkozása a hidegháború idején is.
Sokat elárul az is, hogyan néznek ki ezek a vonalak a terepen. Folyókon, hegyláncokon és falvakon haladnak át, és egyik természetes határral sem esnek egybe. Ahol a határ folyót vagy hegyeket követ, ott szinte mindig régebbi a gyarmati felosztásnál.
Olvasd végig a Miqo alkalmazásban
Még 1 perc, a végén pedig kvíz. Itt találod: „Sötét történelem → Gyarmatok”
Irányítsd ide a telefonod kameráját, és megnyílik az App Store vagy a Google Play.
Források
- Az 1884-1885-ös Berlini konferencia szabályokat állapított meg az afrikai területek európai hatalmak közötti felosztására. Az örökölt határok tiszteletben tartásának elvét az Afrikai Egységszervezet fogadta el 1964-ben