A druidák nagyjából 2000 évvel elkéstek
Biztosan hallottad már a „Stonehenge és a druidák” párost. Nem az ókorban találták ki: a XVII. században John Aubrey régiségkutató a kőkört kelta papok templomának nevezte, egy évszázaddal később pedig William Stukeley felkarolta az ötletet. A radiokarbonos kormeghatározás szétválasztotta a két történetet: az árkot és a sáncot nagyjából i. e. 3000-ben emelték, a szarszenköveket pedig i. e. 2500 körül állították fel. A druidák az írott forrásokban csaknem 2000 évvel később jelennek meg.
A Merlinről szóló változat régebbi: a XII. században Geoffrey of Monmouth azt írta, hogy a varázsló Írországból hozatta át a köveket, ahová óriások vitték őket.
Egy település Stonehenge-től 3 kilométerre
Az építők nem a kövek mellett éltek. A körtől mintegy 3 kilométerre fekvő Durrington Wallsnál egy neolitikus települést tártak fel: krétapadlókat, tűzhelyeket és csontkupacokat. A csontok többsége sertéscsont, vagyis nem a hétköznapok, hanem lakomák nyoma: a húst megsütötték, majd félig elfogyasztva eldobták. Az állatok fogainak izotópjai azt mutatják, hogy a jószágot több száz kilométerről hajtották ide: az egész szigetről érkeztek.
Azokat is megvizsgálták, akik örökre itt maradtak. A lelőhely szélén, korai gödrökben több tucat ember hamvasztott maradványai fekszenek. A csontokban található stroncium megőrzi annak a vidéknek a nyomát, ahol az ember az utolsó éveit töltötte, és az eltemetettek egy részénél ez nem helyi eredetre utal.
A megvizsgált emberek közül nagyjából 10-ből 4-en Stonehenge-től távol töltötték utolsó éveiket: az izotópok Nyugat-Britanniára utalnak, ahonnan a kék kövek is származtak.
Az ősi DNS újabb fordulatot hoz: az építők a Dél-Európából érkezett földművesek leszármazottai voltak, és ez a vonal itt csaknem megszakadt. I. e. 2400 után új emberek érkeztek a szigetre, és a becslések szerint a génállomány nagyjából kilenctizede kicserélődött. A kör későbbi átalakításainak egy része már az ő idejükben történt.
Kötél, fa és rengeteg kéz
Sem fémjük, sem kerekük nem volt. A legnagyobb szarszenkövek körülbelül 25 tonnát nyomnak, és mintegy 25 kilométerről, az északi dombokról érkeztek. A kék kövek könnyebbek, de Walesből körülbelül 230 kilométert tettek meg, azt pedig máig vitatják, pontosan hogyan. Londoni régészek kísérletében 10 ember elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy egy 1 tonnás követ rönkökön, szánon húzzon.
A csapat közös ritmusra húzza a kötelet: belégzéskor beszívják a levegőt, kilégzéskor húznak. Lélegezz ebben a ritmusban, így könnyebb elképzelned, milyen lehetett egy napjuk.
Egy oszlop felállítása másfajta feladat: tömeg helyett pontosság kell hozzá. A sorrend magukból a gödrökből is látszik: a falaik lenyomatot hagytak a krétában.
Áss ferde falú gödröt. Az egyik fala függőleges, a másik ferde volt: ezen csúsztatták le a követ, az alapjával előre.
Húzd kötelekkel. Az oszlopot kötelekkel és emelőrudakkal állították függőleges helyzetbe, miközben az alapját a függőleges falnak támasztották.
Töltsd ki a rést. Az alap körüli gödröt törmelékkel töltötték fel, és ez a mai napig tartja az oszlopot.
Helyezd fel az áthidalót. Csap a tetején, csapfészek az áthidalóban: kőbe ültetett ácstechnika.
Olvasd végig a Miqo alkalmazásban
Még 1 perc, a végén pedig kvíz. Itt találod: „Történelem → Rejtélyek és talányok”
Irányítsd ide a telefonod kameráját, és megnyílik az App Store vagy a Google Play.
Források
- Kormeghatározás: Historic England
- szarszenkövek és a lakomák állatállománya: Science Advances, 2020 és 2019
- maradványok: Scientific Reports, 2018
- népesség: Nature, 2018