A forró anyag a hőmérsékletének megfelelően világít
Vegyél egy darab vasat, és kezdd el melegíteni. Először sötétvörös, aztán narancssárga, majd sárgásfehér lesz, végül vakítóan fénylik. Az anyag ugyanaz maradt, csak a hőmérséklete változott, a színe pedig végigjárta az egész skálát. A csillag felszíne ugyanígy működik: forró gáz, és pontosan a hőmérsékletének megfelelően fénylik.
A felhevített test nem csupán egyetlen hullámhosszon sugároz, hanem egyszerre mindegyiken, csak eltérő arányban. Van egy hullámhossz, amelyen az energia maximuma jelentkezik, és minél forróbb a felszín, annál rövidebb ez a hullámhossz: a maximum az infravörösből a vörösbe, onnan a sárgába, majd a kékbe tolódik, végül pedig az ultraibolyába kerül. A szemed az egész keveréket egyetlen árnyalattá állítja össze, és ezt az árnyalatot az határozza meg, hol van a csúcs.
A maximum adja a színt
A fényesség hullámhosszak szerint: a maximum határozza meg a színt
Miért forróbb a kék csillag a vörösnél
A hétköznapokban a csapon a piros jelzés azt jelenti, hogy „forró”, a kék pedig azt, hogy „hideg”, és ez a megszokás félrevezet a csillagok esetében. A csillagoknál éppen fordítva van. A vörös szín azt jelzi, hogy a felszín nem volt elég forró ahhoz, hogy a maximumot a rövid hullámhosszak felé tolja. Körülbelül 3000 foknál a csillag vörös. 30 000 fokon és afölött kék. A többi szín e két végpont között helyezkedik el.
A szín semmit nem árul el a méretről. A vörös Betelgeuse egy felfúvódott óriás, amely mellett a fehér Sirius pontnak tűnne. Az árnyalat csak egyetlen dolgot jelez: mennyire forró annak a felszíne, ahonnan a fény elindult feléd.
Ezen a skálán a Nap inkább hűvös csillag. Csak azért tűnik a fény etalonjának, mert közel van. A felszíni hőmérsékletét tekintve a tartomány alsó harmadában helyezkedik el, és a csillagképekben látható szinte minden fényes, kékesfehér pont legalább kétszer olyan forró, mint ő.
A Nap körülbelül 5500 fokos egy olyan skálán, amelyen a legforróbb csillagok felszíne 30 000 fokos vagy még forróbb
A szemednek mindezt nehéz érzékelnie. Csak akkor különbözteted meg a színeket, ha elég fény van; amikor kevés a fény, a retina színeket nem érzékelő része lép működésbe, és a csillagok fehér pontoknak tűnnek. Az árnyalat a legfényesebb csillagokon válik láthatóvá, és távcsőben feltűnőbb, mert az több fényt gyűjt össze. A horizont közelében látható szivárványszerű csillagpislogás pedig nem a csillag színe, hanem a levegő hatása: prizmaként felbontja a fénysugarat.
Olvasd végig a Miqo alkalmazásban
Még 1 perc, a végén pedig kvíz. Itt találod: „Világűr → Csillagok”
Irányítsd ide a telefonod kameráját, és megnyílik az App Store vagy a Google Play.
Források
- A jelenség hátterében a felhevített test hősugárzása és a Wien-féle eltolódási törvény áll: minél magasabb a hőmérséklet, annál rövidebb a maximumhoz tartozó hullámhossz. A felszíni hőmérsékleteket a spektrális osztályozás alapján adták meg és kerekítették
- ezeket hagyományosan az abszolút skálán mérik, amely 273 fokkal tér el a Celsius-skálától, ekkora hőmérsékleten ez alig változtat a képen