A Naphoz közelebb nem feltétlenül forróbb
A Merkúr a Naphoz legközelebbi, a Vénusz pedig a második bolygó, ezért logikusnak tűnne, hogy a Merkúr tartsa a hőségrekordot. Csakhogy nincs légköre: nappal a kőzetek körülbelül +430 °C-ra hevülnek, éjjel pedig körülbelül -170 °C-ra hűlnek. A hő a napfénnyel érkezik, és azonnal vissza is távozik.
A Vénuszon más a helyzet: nappal és éjjel is körülbelül +460 °C van, még a hegycsúcsokon is. Az ólom ott megolvadna. A bolygó lassan forog, egy éjszaka körülbelül két földi hónapig tart, de ezalatt a felszín szinte egyáltalán nem hűl le.
Majdnem kétszer közelebb van a Naphoz, és nincs légköre. Nappal körülbelül +430 °C, éjjel körülbelül -170 °C: a hő azonnal távozik.
Távolabb van a Naptól, a légköre viszont sűrű. Éjjel-nappal körülbelül +460 °C van, és nincs számottevő különbség a nappal és az éjszaka között.
A Vénusz légköre átengedi a fényt, de bent tartja a hőt
A bolygót teljes egészében kénsavból álló felhők borítják. A napfény körülbelül háromnegyedét visszaverik az űrbe: a Föld körülbelül a harmadát, a Merkúr pedig körülbelül a tizedét veri vissza. A Vénusz felszínére még a földinél is kevesebb fény jut el, ezért ezt a hőséget önmagában a napfény nem magyarázza meg.
A lefelé eljutó fény felmelegíti a kőzeteket. Ezek már nem látható fény, hanem infravörös sugárzás formájában adják le a hőt - ezt pedig a szén-dioxid mohón elnyeli. Ráadásul rengeteg gáz van ott: a felszíni nyomás körülbelül 92-szer nagyobb a földinél, mintha 900 méterrel a víz alatt lennél. A sugárzás csapdába esik ebben a vastag rétegben, és csak elenyésző része jut ki.
Ha nem lenne üvegházhatás, de a felhők ugyanennyi fényt vernének vissza, a felszín körülbelül -40 °C-os lenne. Az ez és a tényleges +460 °C közötti teljes különbség a szén-dioxid műve. A Földön is van üvegházhatás, ez körülbelül 33 fokkal emeli a hőmérsékletet: nem maga a jelenség más, hanem a léptéke. A hőség pedig éppen a talaj közelében marad - minél magasabbra mész, annál kisebb a nyomás és annál hűvösebb van.
Honnan van ennyi szén-dioxid a Vénuszon?
Nagyjából ugyanannyi szén található rajta, mint a Földön - csak máshol. Nálunk szinte az összes szén mészkőben kötődik meg: az eső és az óceánok évmilliókon át kivonták a levegőből, és kőzetbe zárták. Ha mindet visszajuttatnánk a légkörbe, a Föld légköre a Vénuszéhoz lenne hasonló.
A Vénuszon ez a folyamat megszakadt. Úgy vélik, egykor víz is volt rajta. A vízgőz szintén üvegházhatású gáz: minél melegebb lett, annál több párolgott el belőle. Fent a napfény felbontotta a vízmolekulákat, a könnyű hidrogén pedig elszökött az űrbe - a víz végleg eltűnt, a szén-dioxidnak pedig nem maradt mibe beépülnie. A csillagászok mindmáig vitatják, hogy valódi óceánok voltak-e rajta, vagy csak nedves légkör.
Olvasd végig a Miqo alkalmazásban
Még 1 perc, a végén pedig kvíz. Itt találod: „Világűr → Szomszédos bolygók”
Irányítsd ide a telefonod kameráját, és megnyílik az App Store vagy a Google Play.
Források
- Hőmérséklet, nyomás és légköri összetétel: NASA Planetary Fact Sheet. Az elvesztett víz elmélete a Pioneer Venus és a Venus Express szondák által mért hidrogén-deutérium arányon alapul