Honnan származott a hiba
A korábbi naptár abból indult ki, hogy egy év pontosan 365 és negyed napból áll. A valóságban az év valamivel rövidebb, a különbség körülbelül 11 perc. Ez apróságnak tűnik, de egy évszázad alatt majdnem egy teljes napot tesz ki.
A gondot nem a kényelmetlenség, hanem az egyházi időszámítás okozta. A húsvét dátuma a tavaszi napéjegyenlőséghez kötődik, az pedig lassan eltolódott a naptárban jelzett dátumhoz képest. A XVI. századra a különbség már mindenki számára nyilvánvalóvá vált.
- 1582Reform: október 4. után október 15. következett. Ezzel együtt a szökőévek szabálya is megváltozott.
- XVI-XVIIA katolikus országok szinte azonnal áttértek, a protestáns és ortodox országok viszont nem: a kérdést nem pusztán számolási ügynek tekintették.
- 1752Nagy-Britannia és gyarmatai is áttértek, ekkor már 11 napot hagyva ki: közben a különbség tovább nőtt.
- XX. századAz utolsó országok is áttértek az új rendszerre; ekkorra a különbség elérte a 13 napot.
Az új szabály egyszerű: nem szökőév az az év, amely osztható 100-zal, de szökőév, ha 400-zal osztható. Így 400 évenként 3 fölösleges nap kimarad, és a naptár ismét összhangba kerül a Föld mozgásával.
Mi történt ezután
Az emberek az utcára vonultak, és követelték, hogy adják vissza az életükből ellopott napokat.
A történészek nem találnak bizonyítékot ilyen zavargásokra. Volt elégedetlenség, de az a bérleti határidőket, a kamatokat, a béreket és az egyházi ünnepeket érintette, vagyis nagyon is gyakorlati kérdésekről szólt.
A gyakorlati kérdések valóban nem voltak egyszerűek. El kellett dönteni, hogy kell-e fizetni a kihagyott napokra, mikor jár le egy szerződés határideje, és hogyan kell kiszámítani az életkort. Ezek rendezéséhez külön törvényekre volt szükség.
Mivel az országok különböző időpontokban tértek át, sokáig kettős dátumozás volt érvényben. A leveleket és szerződéseket egyszerre két dátummal írták alá, az országhatárt átlépő utazó pedig az országgal együtt a dátumot is megváltoztatta.
Innen ered a történelmi dátumok körüli zavar egy része is. Ugyanazt az eseményt a különböző források eltérően datálhatják, ezért a történészeknek minden alkalommal tisztázniuk kell, melyik naptár szerint adták meg a dátumot.
Miért töröltek ki 10 napot a naptárból?
Igaz, hogy az emberek fellázadtak, és a napok visszaadását követelték?
Források
- Az 1582-es gregorián reform megszüntette a Julián-naptár és a trópusi év között felhalmozódott eltérést: október 4. után október 15. következett, és megváltozott a szökőévek szabálya. Az országok különböző időpontokban tértek át az új rendszerre, Nagy-Britanniában 1752-ben 11 napot hagytak ki. A történészek nem találnak bizonyítékot olyan tömeges zavargásokra, amelyek a napok visszaadását követelték volna
- az ismert tiltakozások a szerződések elszámolásához és az egyházi naptárhoz kapcsolódtak
A sorozat folytatása: „Találmányok”
2 cikk teljes terjedelmében az oldalon, még 3 az alkalmazásban
