Miért takarékoskodtak a papírral
A postai reform előtt a levél ára a lapok számától és a távolságtól függött, a második lap pedig megduplázta a költséget. A papír sem volt olcsó. Ha valaki ugyanarra a lapra kétszer annyit írt, egy hosszú levelet küldhetett el egy rövid levél áráért.
Ez elterjedt gyakorlat volt, és nem tartották hanyagnak. Művelt emberek is így írtak, köztük híres írók, a címzettek pedig normálisnak tekintették. Sok ilyen levél fennmaradt, és sűrű, betűkből álló rácsra hasonlít.
Olvasni könnyebb, mint hinnéd. A szemed elég gyorsan megtanul egy irányt követni, a rá merőleges réteget pedig figyelmen kívül hagyni.
Hogyan lehet ezt egyáltalán elolvasni
Néha még tovább mentek, és átlósan egy harmadik réteget is hozzáadtak. Az ilyen leveleket még gyakorlattal is nehéz olvasni, ezért a levéltárosok általában beszkennelik őket, és számítógépen választják szét a rétegeket, hogy kíméljék a szemüket.
Miért tűnt el ez a szokás
Amint a levél ára már nem függött a lapok számától, értelmét vesztette a takarékoskodás. A gépi gyártás megjelenésével a papír is olcsóbb lett. A gyakorlat egyetlen nemzedék alatt eltűnt, és már a 19. század végére régimódinak számított.
Váratlan örökséget hagyott maga után: az ilyen levelek értékes forrást jelentenek a történészeknek. Több részlet fért el bennük, mint a szokványos levelekben, mert a szerző úgy takarékoskodott a papírral, hogy közben nem spórolt a szavakkal.
Olvasd végig a Miqo alkalmazásban
Még 1 perc, a végén pedig kvíz. Itt találod: „Történelem → Levelek és naplók”
Irányítsd ide a telefonod kameráját, és megnyílik az App Store vagy a Google Play.
Források
- A keresztbe írás Európában és Amerikában is elterjedt volt a 19. század közepének postai reformja előtt, amikor az ár már nem függött a lapok számától