Miért éppen folyadék?
Gázban a molekulák szétszóródnak, és alig lépnek kölcsönhatásba, szilárd anyagban pedig egyáltalán nem mozognak. A folyadék köztes megoldást kínál: a részecskék mozoghatnak, mégis elég sűrűn helyezkednek el ahhoz, hogy találkozzanak és összetett vegyületeket alkossanak.
Ezért a folyadékok jelenléte alapján kutatnak élet után. A kérdés nem az, hogy „van-e ott víz?”, hanem az, hogy „van-e ott bármi, ami elég sokáig folyékony marad?” Csak ezután vizsgálják meg, milyen anyagról van szó.
- Víz: széles tartomány, sok mindent felold
- Ammónia: alacsonyabb hőmérsékleten folyékony
- Metán: csak erős hidegben folyékony
A sáv a víz legfontosabb előnyét mutatja: azt a széles hőmérséklet-tartományt, amelyben folyékony marad. A többi jelölt esetében ez a tartomány észrevehetően szűkebb, ezért a körülményeknek pontosabban kell egybeesniük.
Mi a baj a helyettesítőkkel?
Nagyon sok anyagot old fel, széles hőmérséklet-tartományban marad folyékony, a jege pedig könnyebb a víznél, ezért a felszínen marad, és nem fagyasztja be teljesen a víztestet
Másféle anyagokat oldanak fel, szűk hőmérséklet-tartományban maradnak folyékonyak, és ilyen hidegben a reakciók rendkívül lassan mennek végbe
A jég tulajdonságát érdemes külön is megmagyarázni. A szilárd víz könnyebb a folyékony víznél, ezért a jég úszik a felszínen, és fedőréteget képez a víztesten, megőrizve az alatta lévő életet. Szinte minden más anyagnál a szilárd fázis nehezebb és lesüllyed, így az egész víztestet az aljáig befagyasztja.
A hideg oldószerekkel szembeni legfontosabb ellenérv a sebesség. Mínusz 180 fokon a kémiai folyamatok annyira lassan mennek végbe, hogy az Univerzum kora sem biztos, hogy elegendő valami összetett kialakulásához.
Ennek ellenére a tudósok komolyan kutatják ezeket a helyeket. A Szaturnusz egyik holdján folyékony metánból álló tavak vannak, így a Földön kívül ez az egyetlen ismert égitest, amelynek felszínén tartósan jelen van folyadék.
A tudósok egy óvatos megjegyzést is hozzátesznek. Az általunk ismert élethez hasonló életet keresünk, mert nem tudjuk, hogyan kutassunk ismeretlen után: nem világos, milyen jelek alapján ismerhetnénk fel. Ez a módszer korlátja, nem pedig a természetre vonatkozó következtetés.
Olvasd végig a Miqo alkalmazásban
Még 1 perc, a végén pedig kvíz. Itt találod: „Világűr → Élet az univerzumban”
Irányítsd ide a telefonod kameráját, és megnyílik az App Store vagy a Google Play.
Források
- Az élet alternatív oldószereiként folyékony ammóniát és szénhidrogéneket vizsgálnak
- korlátozó tényező a folyékony halmazállapot szűk hőmérséklet-tartománya, valamint a kémiai reakciók rendkívül alacsony sebessége az ezeknek megfelelő hőmérsékleten