Honnan jönnek a kifizetések
Minden bevétel valahonnan származik: egy eladott termékből, egy nyújtott szolgáltatásból vagy a pénz használatából. A piramisjáték első lépése, hogy ezt a kérdést kiveszi a beszélgetésből. A bevétel forrása helyett az eredményt mutatja: egy grafikont, egy kifizetésről készült képernyőképet, egy ismerősödet, aki már felvette a pénzét.
A forrás közben egyetlen dolog: azok befizetései, akik utánad érkeztek. Az első résztvevő kifizetését a második és a harmadik befizetéséből állják. A rendszert Charles Ponziról nevezték el: 1920-ban Bostonban gyors nyereséget ígért a befektetőknek nemzetközi postai kuponokból, de alig vásároltak kuponokat, a régi befektetőket pedig az újak pénzéből fizették ki.
A pénz kívülről érkezik: valaki fizetett egy termékért vagy szolgáltatásért. Az új befektetők felgyorsítják a növekedést, de nélkülük sem tűnik el a bevétel.
A pénz belülről érkezik: a később belépők fizetnek. Állítsd le a toborzást, és már a következő kifizetésre sem marad pénz.
Ezért nincs a piramisnak gyenge negyedéve. Csak két állapota lehet: nő a beáramlás, vagy nincs többé piramis.
Miért szükségszerű az összeomlás
Ahhoz, hogy a korábbi résztvevőket ki tudják fizetni, a beáramlásnak meg kell haladnia a kifizetéseket, ezért minden új résztvevői körnek nagyobbnak kell lennie az előzőnél. Ha mindenki hat embert hoz, a hetedik körben már több tízezer emberre van szükség, néhány körrel később pedig milliárdokra rúg a szám. Az emberek elfogynak, mielőtt a pénz elfogyna.
Hány emberre van szükség minden újabb körben, ha mindenki hat embert hoz
Általában nem jutnak el idáig. Elég, ha lassul a toborzás: a kifizetések késni kezdenek, valaki visszakéri a befizetését, terjedni kezd a hír, és mindenki egyszerre jön a pénzéért. Így ért véget az MMM Oroszországban 1994-ben. Albániában hasonló rendszerek 1996-ra a lakosság jelentős részét behálózták, majd az 1997 eleji összeomlás után zavargások törtek ki az országban.
Séma, nem mérés: a hét, amikor leállt a beáramlás - először kisebb késések, aztán egyáltalán nincs kifizetés
Miért hívják az elsők őszintén a barátaikat
A korai résztvevők valóban kapnak kifizetéseket. Nem kell hazudniuk: ott áll melletted egy valódi ember valódi tapasztalattal és valódi pénzzel. Ettől lesznek ezek a rendszerek ellenállók a figyelmeztetésekkel szemben - a statisztikának nem hiszel, az ismerősödnek viszont igen. Ő nem cinkos, csak közelebb került a kezdethez.
Nehezebb felismerni, mint hinnéd: sok ilyen rendszer mögött valódi termék áll, néha még egész jó is. Ne a terméket nézd, hanem azt, honnan származik a résztvevő bevétele: ha külső vásárlóknak történő eladásokból, akkor kereskedelemről van szó; ha az általa beszervezettek befizetéseiből és kötelező vásárlásaiból, akkor ez egy termékbe csomagolt piramis.
Olvasd végig a Miqo alkalmazásban
Még 1 perc, a végén pedig kvíz. Itt találod: „Bűnözés → Csalások”
Irányítsd ide a telefonod kameráját, és megnyílik az App Store vagy a Google Play.
Források
- Charles Ponzi, Boston, 1920. Az albániai piramisrendszerek összeomlását az IMF egyik munkatanulmánya elemzi (C. Jarvis, 1999)