HU
LetöltésLetöltés

Miért tartották a megszégyenítést rosszabbnak a börtönnél

A Miqo szerkesztősége · 2 forrás

Hogyan működött

A megszégyenítő büntetések ugyanazon az elven működtek: az embert egy meghatározott helyen és időpontban állították közszemlére, amikor ott a legtöbben voltak. Nem a fizikai fájdalom volt a lényeg, hanem az, hogy mindenki lássa.

  • Kaloda: A kezeket és a fejet egy deszkába szorították a főtéren, ahol néhány órán át az egész város szeme láttára kellett állni.
  • Utcai menet: Az embert zajongó tömeg előtt, a bűnének kihirdetése közben végigvezették az utcákon, hogy a hír minden házba eljusson.
  • Ruhajelzés: Olyan foltot vagy különleges fejfedőt kellett viselni, amelyet hónapokig nem vehetett le.
  • Templomi kihirdetés: Ott hirdették ki a bűnét, ahol az egész közösség egyszerre összegyűlt.

A következmények nem a büntetés pillanatában, hanem utána jelentkeztek. A szomszédok többé nem adtak kölcsön, a munkaadók nem alkalmazták, a házasság pedig lehetetlenné vált. A társadalmi helyzetét nem lehetett helyreállítani: egy másik városba költözéshez olyan pénz kellett, amivel rendszerint nem rendelkezett.

A megszégyenítés úgy működött, mint a jogok tartós megvonása, néhány, a főtéren töltött órába sűrítve. A büntetés órákig tartott, a következmények évtizedekig.

Miért hagytak fel vele

Az első ok az irányíthatatlanság volt. A tömeg nem érte be a bámulással: a források szerint előfordult, hogy a közszemlére állított embereket megkövezték, megcsonkították, sőt néha meg is ölték. A bíró a megszégyenítés óráját jelölte ki, de egészen más történt.

A második az aránytalanság volt. Ugyanaz a büntetés egy kisebb lopásért tönkretehette egy szegény ember életét, miközben alig érintette a kapcsolatokkal és az elköltözéshez szükséges eszközökkel rendelkező jómódú embert.

A harmadik a városok növekedése volt. Egy nagyvárosban a főtéren álló embert nem ismerik fel a szomszédai, mert már nincsenek szomszédai a szó régi értelmében. A közösségre szabott büntetés a közösség eltűnésével együtt megszűnt működni.

Érdekes módon a mechanizmus megváltozott formában visszatért. Egy név közzététele az interneten hasonlóan működik: a büntetés rövid, a munkára és a jó hírnévre gyakorolt következmények viszont tartósak, az arányosságot pedig itt sem méri senki.

Teszteld magad1 / 2

Miért volt rosszabb a nyilvános megszégyenítés a börtönnél?

Források

  1. A nyilvános megszégyenítésen alapuló büntetéseket az európai városokban a XIX. századig alkalmazták
  2. eltörlésüket a tömeg irányíthatatlanságával, a következmények aránytalanságával és a növekvő városokban gyengülő közösségi kontrollal hozzák összefüggésbe

A sorozat folytatása: „Szégyen és bűntudat”

4 cikk teljes terjedelmében az oldalon, még 4 az alkalmazásban

Összes cikk

A sorozat további 4 cikke az alkalmazásban van

Itt találod őket: „Pszichológia → Szégyen és bűntudat”. Ingyenes.

Kvíz · 18 kérdésMennyire vagy otthon ebben: „Szégyen és bűntudat”?