A szégyen azt figyeli, hogyan látnak mások
A szégyen társas érzelem. Nem akkor kapcsol be, amikor valami rosszat tettél, hanem amikor mások megláthatnak és megítélhetnek. A feladata ősi és durva: a csoportban tartani téged. Idejében összehúzódni, elfordítani a tekinteted, kisebbé válni, mielőtt elutasítanak.
Ebben a rendszerben a tested a legfeltűnőbb részed. A gondolataidat és a szándékaidat senki sem látja, a testedet viszont mindenki. Ezért mindent, amit a mechanizmus a kirekesztés okának tart, a legkönnyebb éppen a testedhez kötni: a hasadhoz, a bőrödhöz, a méretedhez. Innen ered az érzés, hogy a testeddel van baj, miközben a mechanizmust valójában nem a tested, hanem mások tekintete foglalkoztatja.
„Rosszat tettem.” A tettre figyel, és arra késztet, hogy kijavítsd.
„Rossz vagyok.” Egészében ítél meg téged, és arra késztet, hogy elrejtőzz.
Hogyan válik mások tekintete a sajátoddá
A pszichológusok ezt önobjektivációnak nevezik: annak a szokásnak, hogy egy megfigyelő szemével nézed magad. Nemcsak sétálsz az utcán, hanem közben azt is elképzeled, hogyan festesz kívülről. Megpillantod a tükörképedet egy kirakatban, megigazítod a pólódat, pózt választasz a fotóhoz. Ez a háttérben zajlik, leköti a figyelmedet, és alig veszed észre.
Ezután belép az összehasonlítás. A megfigyelő egy átlagos, válogatott, gyakran szerkesztett mércét tart a fejében, és ehhez mér téged. A mérce és a tükörben látott kép közötti különbség az a pillanat, amikor megszületik a szégyen. Fontos azonban, hogy az erre vonatkozó kutatások többnyire korrelációt mutatnak: az önmagad szemlélésének szokása együtt jár a szégyennel, de ez nem bizonyítja, hogy éppen ez indítja be.
- Mások tekintete
- Önmagadra nézés
- Összehasonlítás
- Szégyen
Miből áll össze a belső megfigyelő
Nem magától alakul ki. Konkrét jelenetekből épül fel, és ezeket általában fel tudod idézni - nem valamilyen elvont „kultúrát”, hanem egy asztalnál elhangzott mondatot vagy valaki nevetését az öltözőben.
- KonyhaEgy megjegyzés a repetáról vagy arról, hogy „neked kevesebbet kellene enned”. A tested először válik olyasmivé, amiről hangosan beszélnek.
- ÖltözőEgy kortársak által elsütött vicc abban az életkorban, amikor a csoport véleménye számít a legtöbbet. Sokan évekkel később is emlékeznek az ilyen mondatokra.
- HírfolyamVálogatott és szerkesztett képek, amelyeket az agyad hétköznapi emberek képeinek hisz. A mérce csendben egyre magasabbra kerül.
Önmagában egyetlen ilyen jelenet sem hozza létre a megfigyelőt. Ismétlődésekből áll össze: egy mondatot elfelejtesz, tíz viszont szabállyá válik, amelyet később magadra alkalmazol.
Egy két-három éves gyerek már képes zavarba jönni, de a külseje miatti szégyent még nem érez. Ez később jelenik meg, azzal együtt, hogy képessé válik elképzelni, mit gondolnak róla mások. Ez a legfontosabb a mechanizmussal kapcsolatban: tanult, vagyis vissza is bontható. Nem meggyőzéssel, hanem azzal, hogy a figyelem a megfigyelő üzemmódból visszatér egy éppen valamivel foglalkozó testhez.
Mit figyel valójában a testeddel kapcsolatos szégyen?
Mi segít elcsendesíteni a belső megfigyelőt?
Források
- Az önobjektiváció elmélete - B. Fredrickson és T. Roberts, Psychology of Women Quarterly, 1997
- a szégyen és a bűntudat megkülönböztetése - J. Tangney és M. Lewis munkái
A sorozat folytatása: „Szégyen és bűntudat”
4 cikk teljes terjedelmében az oldalon, még 4 az alkalmazásban
