HU
LetöltésLetöltés

Miért írnak másképp a női bűnelkövetőkről

A Miqo szerkesztősége · 1 forrás

A ritkaság önmagában megváltoztatja a hangnemet

A nők jóval kevesebb bűncselekményt követnek el, különösen erőszakosat. A World Prison Brief adatai szerint világszerte a fogvatartottak körülbelül 7%-a nő. Ez az arány országonként eltér, de sehol sem közelíti meg a felét. Egy szerkesztőség számára ez egyet jelent: egy nővel kapcsolatos ügy már önmagában hír, egyszerűen azért, mert ritka.

A ritka esemény pedig magyarázatra szorul. Egy szomszédját megütő férfiról három sorban lehet írni: ivott, összevesztek a parkolóhelyen. Az olvasó végigolvassa, és nem kérdezi meg, hogy „miért”. Egy nő esetében viszont biztosan megkérdezi. A cikk ezért azzal tölti ki a rést, ami kéznél van: egy fényképpel, a családi állapotával, a gyerekeivel, a bíróságon tanúsított viselkedésével.

7%

A fogvatartottak körülbelül 7%-a nő világszerte

Egyszerre két szabály sérül

A kriminológusok ezt kettős devianciának nevezik. A bűncselekményt elkövető férfi megszegte a törvényt. Az olvasók szemében a nő egy kimondatlan elvárást is megszegett: azt, hogy gondoskodik másokról, nem pedig árt nekik. Mindkét részt vizsgálják, és a második gyakran több helyet kap a cikkben, mint az első.

Így a szöveg két kész sablon között választ. Vagy „ő maga is áldozat”: belehajszolták, egy férfi bevonta, nem értette, mit tesz. Vagy „szörnyeteg”: hideg, hiányzik belőle az anyai érzés, „még az ítélethirdetésen sem sírt”. A középút, vagyis egy hétköznapi ember, aki hétköznapi számításból cselekszik, szinte sosem jelenik meg, pedig a nők indítékai ugyanazok: szükség, félelem, bosszú, kísérlet arra, hogy kijussanak egy helyzetből.

A cikk szinte mindig valamelyik végletnél köt ki. A közép, ahol az indítékot ugyanolyan tárgyilagosan magyarázzák, mint egy férfi esetében, üresen marad.

Az elfogultság azokban a részletekben is látszik, amelyek bekerülnek a cikkbe. A készlet szinte mindig ugyanaz.

  • Külső „Vonzó” vagy „elhanyagolt” - olyan minősítések, amelyek egy férfiról szóló cikkben általában nem szerepelnek.
  • Anyaság Van-e gyereke, és milyen anya volt, még akkor is, ha az ügynek semmi köze a gyerekekhez.
  • A mellette álló férfi Az a feltételezés, hogy „más befolyása alatt cselekedett”, még azelőtt megjelenik, hogy a bíróság megvizsgálná.
  • Lelkiállapot Az indítékot összeomlásban és instabilitásban keresik, nem pedig számításban.

Ezt a legegyszerűbben úgy ellenőrizheted, ha visszagondolsz: mi maradt meg benned az utolsó hasonló hírből?

Mire emlékszel az utolsó, bíróság előtt álló nőről szóló hírből?

Hogy nézett ki és hogyan viselkedett38%
Volt-e gyereke és férje32%
Pontosan mit tett30%

Nem csak az újságokról van szó. Az ítéleteket vizsgáló kutatások gyakrabban arra jutnak, hogy a nők átlagosan enyhébb büntetést kapnak összehasonlítható bűncselekményekért, amikor azonban egy bűncselekmény lerombolja a gondoskodásról alkotott képet, a reakció a szokásosnál keményebb lehet. Azt, hogy melyik hatás mennyire erős, továbbra is vitatják.

Van egy közvetlen teszt is: gondolatban cseréld fel a cikkben a nemet, és olvasd el újra. Ha a frizuráról, a könnyekről és arról szóló bekezdés, hogy „jó anya volt”, így furcsán hangzik, akkor nem a bűncselekményről szólt.

Teszteld magad1 / 2

Miért térnek ki a nők bűncselekményeiről szóló cikkek gyakran személyes részletekre?

Források

  1. A nők aránya a fogvatartottak között - World Prison Brief. A „kettős devianciáról” és a médiamegjelenési mintákról szóló elemzések - a kriminológia nemi szempontú kutatásai és sajtótartalom-elemzések. A felmérés százalékos arányai - a Miqo olvasóinak szavazatai

A sorozat folytatása: „Női bűnözők”

2 cikk teljes terjedelmében az oldalon, még 2 az alkalmazásban

Összes cikk

A sorozat további 2 cikke az alkalmazásban van

Itt találod őket: „Bűnözés → Női bűnözők”. Ingyenes.

Kvíz · 10 kérdésMennyire vagy otthon ebben: „Női bűnözők”?