Miért írnak másképp a női bűnelkövetőkről

A nők jóval kevesebb bűncselekményt követnek el, különösen erőszakosat. A World Prison Brief adatai szerint világszerte a fogvatartottak körülbelül 7%-a nő. Ez az arány országonként eltér, de sehol sem közelíti meg a felét. Egy szerkesztőség számára ez egyet jelent: egy nővel kapcsolatos ügy már önmagában hír, egyszerűen azért, mert ritka.

A ritka esemény pedig magyarázatra szorul. Egy szomszédját megütő férfiról három sorban lehet írni: ivott, összevesztek a parkolóhelyen. Az olvasó végigolvassa, és nem kérdezi meg, hogy „miért”. Egy nő esetében viszont biztosan megkérdezi. A cikk ezért azzal tölti ki a rést, ami kéznél van: egy fényképpel, a családi állapotával, a gyerekeivel, a bíróságon tanúsított viselkedésével.

A kriminológusok ezt kettős devianciának nevezik. A bűncselekményt elkövető férfi megszegte a törvényt. Az olvasók szemében a nő egy kimondatlan elvárást is megszegett: azt, hogy gondoskodik másokról, nem pedig árt nekik. Mindkét részt vizsgálják, és a második gyakran több helyet kap a cikkben, mint az első.

Így a szöveg két kész sablon között választ. Vagy „ő maga is áldozat”: belehajszolták, egy férfi bevonta, nem értette, mit tesz. Vagy „szörnyeteg”: hideg, hiányzik belőle az anyai érzés, „még az ítélethirdetésen sem sírt”. A középút, vagyis egy hétköznapi ember, aki hétköznapi számításból cselekszik, szinte sosem jelenik meg, pedig a nők indítékai ugyanazok: szükség, félelem, bosszú, kísérlet arra, hogy kijussanak egy helyzetből.

Az elfogultság azokban a részletekben is látszik, amelyek bekerülnek a cikkbe. A készlet szinte mindig ugyanaz.

Ezt a legegyszerűbben úgy ellenőrizheted, ha visszagondolsz: mi maradt meg benned az utolsó hasonló hírből?

Nem csak az újságokról van szó. Az ítéleteket vizsgáló kutatások gyakrabban arra jutnak, hogy a nők átlagosan enyhébb büntetést kapnak összehasonlítható bűncselekményekért, amikor azonban egy bűncselekmény lerombolja a gondoskodásról alkotott képet, a reakció a szokásosnál keményebb lehet. Azt, hogy melyik hatás mennyire erős, továbbra is vitatják.

Van egy közvetlen teszt is: gondolatban cseréld fel a cikkben a nemet, és olvasd el újra. Ha a frizuráról, a könnyekről és arról szóló bekezdés, hogy „jó anya volt”, így furcsán hangzik, akkor nem a bűncselekményről szólt.