A ritkaság önmagában megváltoztatja a hangnemet
A nők jóval kevesebb bűncselekményt követnek el, különösen erőszakosat. A World Prison Brief adatai szerint világszerte a fogvatartottak körülbelül 7%-a nő. Ez az arány országonként eltér, de sehol sem közelíti meg a felét. Egy szerkesztőség számára ez egyet jelent: egy nővel kapcsolatos ügy már önmagában hír, egyszerűen azért, mert ritka.
A ritka esemény pedig magyarázatra szorul. Egy szomszédját megütő férfiról három sorban lehet írni: ivott, összevesztek a parkolóhelyen. Az olvasó végigolvassa, és nem kérdezi meg, hogy „miért”. Egy nő esetében viszont biztosan megkérdezi. A cikk ezért azzal tölti ki a rést, ami kéznél van: egy fényképpel, a családi állapotával, a gyerekeivel, a bíróságon tanúsított viselkedésével.
A fogvatartottak körülbelül 7%-a nő világszerte
Egyszerre két szabály sérül
A kriminológusok ezt kettős devianciának nevezik. A bűncselekményt elkövető férfi megszegte a törvényt. Az olvasók szemében a nő egy kimondatlan elvárást is megszegett: azt, hogy gondoskodik másokról, nem pedig árt nekik. Mindkét részt vizsgálják, és a második gyakran több helyet kap a cikkben, mint az első.
Így a szöveg két kész sablon között választ. Vagy „ő maga is áldozat”: belehajszolták, egy férfi bevonta, nem értette, mit tesz. Vagy „szörnyeteg”: hideg, hiányzik belőle az anyai érzés, „még az ítélethirdetésen sem sírt”. A középút, vagyis egy hétköznapi ember, aki hétköznapi számításból cselekszik, szinte sosem jelenik meg, pedig a nők indítékai ugyanazok: szükség, félelem, bosszú, kísérlet arra, hogy kijussanak egy helyzetből.
A cikk szinte mindig valamelyik végletnél köt ki. A közép, ahol az indítékot ugyanolyan tárgyilagosan magyarázzák, mint egy férfi esetében, üresen marad.
Az elfogultság azokban a részletekben is látszik, amelyek bekerülnek a cikkbe. A készlet szinte mindig ugyanaz.
Ezt a legegyszerűbben úgy ellenőrizheted, ha visszagondolsz: mi maradt meg benned az utolsó hasonló hírből?
Mire emlékszel az utolsó, bíróság előtt álló nőről szóló hírből?
Nem csak az újságokról van szó. Az ítéleteket vizsgáló kutatások gyakrabban arra jutnak, hogy a nők átlagosan enyhébb büntetést kapnak összehasonlítható bűncselekményekért, amikor azonban egy bűncselekmény lerombolja a gondoskodásról alkotott képet, a reakció a szokásosnál keményebb lehet. Azt, hogy melyik hatás mennyire erős, továbbra is vitatják.
Van egy közvetlen teszt is: gondolatban cseréld fel a cikkben a nemet, és olvasd el újra. Ha a frizuráról, a könnyekről és arról szóló bekezdés, hogy „jó anya volt”, így furcsán hangzik, akkor nem a bűncselekményről szólt.
Miért térnek ki a nők bűncselekményeiről szóló cikkek gyakran személyes részletekre?
Hogyan derítheted ki, hogy egy bekezdés a sztereotípiákról, nem pedig az ügyről szól?
Források
- A nők aránya a fogvatartottak között - World Prison Brief. A „kettős devianciáról” és a médiamegjelenési mintákról szóló elemzések - a kriminológia nemi szempontú kutatásai és sajtótartalom-elemzések. A felmérés százalékos arányai - a Miqo olvasóinak szavazatai
A sorozat folytatása: „Női bűnözők”
2 cikk teljes terjedelmében az oldalon, még 2 az alkalmazásban
