Nem a visszautasításról vitáznak, hanem a meghiúsult elvárásról
Amikor kellemetlen nemet mondani, szinte sosem mondasz igent. Azt mondod: „majd meglátom”, „megpróbálom”, „ha sikerül”. Úgy érzed, hagytál magadnak egy kiutat. A másik viszont mást hall: egy lehetőséget, amire fel lehet készülni.
Erre a lehetőségre aztán épít valamit: megtervezi a napját, lemondja a tartalék lehetőséget, és azt mondja valaki másnak, hogy az ügy elrendeződött. Amikor nem jelensz meg, nem a segítségedet veszíti el, hanem a saját tervét. A panasz pedig már nem a visszautasításodról szól, hanem arról, hogy cserben hagytad.
Ez benne a csavar: úgy tűnik, mintha a puha válasz csökkentette volna a konfliktust. Valójában elhalasztotta és felnagyította, mert mire összecsaptok, már nem a kérés, hanem a bizalom forog kockán.
- KeddMegkérnek, hogy dolgozz a szabadnapodon. Ezt válaszolod: „Majd meglátom, hogy alakul.”
- CsütörtökMár beírtak a beosztásba. Aki kért, úgy tekinti, hogy az ügy le van zárva.
- SzombatNem mész be. Ez már nem visszautasítás, hanem egy megállapodás meghiúsulása.
- EredményA vita nem a kérésről szól, hanem arról, amit állítólag megígértél.
Miért bosszant kevésbé a rövid „nem”, mint a hosszú magyarázat?
Úgy tűnhet, minél részletesebben magyarázkodsz, annál kevésbé bántasz meg valakit. De minden érv egy fogantyú, aminél fogva meg lehet húzni a nemet. Ha azt mondod, fáradt vagy, azt javasolják majd, hogy pihenj egy másik napon. Ha a határidőkre hivatkozol, segítenek eltolni őket. A hosszú magyarázat tárgyalássá változtatja a visszautasítást, amelyben újra és újra nemet kell mondanod.
Egy rövid indok viszont segít: megmutatja, hogy nem az illetőről van szó. Ellen Langer ismert, 1978-as kísérletében sokkal gyakrabban engedték előre a másikat a fénymásolónál, ha hozzáadták a „mert” szót - még akkor is, amikor az indok szinte üres volt. A kísérlet kérésekről, nem visszautasításokról szólt, és nagyobb kéréseknél az üres indok már nem működött. Nincs itt közvetlen párhuzam, de a logika hasonló: a megnevezett indok a „nem vagy fontos nekem” helyett a „most így alakult” üzenetévé teszi a válaszodat.
Elvállalod a jelentést? Teljesen el vagyok havazva.
Nem, ezúttal nem vállalom el.
Egyáltalán nem lehet? Csak pár óra.
Nem lehet. Nekem is vannak határidőim pénteken.
Rendben, keresek valaki mást.
Ha eltolják a határidőt, szólj, és megnézem.
Ha a nemed után újra kérnek, ne keress új érvet: ugyanazt ismételd, ugyanazokkal a szavakkal. Az új magyarázat alkudozásnak hangzik, az ismétlés viszont tényként hat. És tegyél hozzá egy konkrét „de”-t: mikor tudsz segíteni, mit tudsz helyette megtenni, vagy kihez fordulhatnak még. Az alternatíva nélküli visszautasítás becsapódó ajtónak hangzik, még akkor is, ha nem ezt szántad.
Miért vezethet konfliktushoz a „majd meglátom, hogy alakul”?
Mi segít, ha a nemed után újra kérnek?
Források
- A megfogalmazás megismétlésének technikáját az asszertivitási tréningek írják le (Manuel Smith: „Amikor nemet mondok, bűntudatom van”, 1975)
- a fénymásolós kísérlet: Langer, Blank és Chanowitz, 1978
A sorozat folytatása: „Személyes határok”
3 cikk teljes terjedelmében az oldalon, még 3 az alkalmazásban
