Miért nehezebb 20 lehetőség, mint 3
Megnyitod a sorozatok listáját, majd 20 perc múlva bezárod anélkül, hogy bármit is elindítottál volna. Vagy egy hétig nem tudsz kurzust választani, pedig mindegyik megfelelne. Ezt hívják választási bénultságnak: a túl sok lehetőség nem segít dönteni, hanem megakaszt. Az érzés nem az, hogy „ez nehéz”, hanem hogy „még nézelődöm egy kicsit, és döntök”.
Az első ok matematikai. Ahhoz, hogy tudatosan válassz, páronként hasonlítod össze a lehetőségeket. 3 lehetőség 3 párt jelent. 5 már 10-et. 8 pedig 28-at. 3-ról 8-ra a lista kevesebb mint háromszorosára nőtt, az összehasonlítási munka viszont majdnem tízszeresére.
A második ok a lemondás ára. Ha 3 lehetőség van, 2-ről mondasz le. Ha 20, 19-ről, és szinte mindegyikben van valami, ami a választott lehetőségből hiányzik. Az agyadnak van ideje elképzelni, mennyire bánni fogod majd a kihagyott lehetőségeket, és ez a megbánás elővételezése erősebben nyomaszt, mint maga a választás.
Aztán eltűnik a kapaszkodó. Minél hosszabb a lista, annál nehezebb megmondani, egyáltalán mi lenne a jó döntés - kritérium nélkül pedig minden választás elhamarkodottnak tűnik. A döntést holnapra halasztod, a lista pedig közben még nőni is tud.
- Sok lehetőség
- Több összehasonlítás
- Félelem a megbánástól
- Döntés elhalasztva
Mikor jelentkezik a választási bénultság, és mikor nem
A legismertebb erre vonatkozó kísérlet lekvárral készült. 2000-ben Sheena Iyengar és Mark Lepper kóstolópultot állított fel egy boltban: egyes időszakokban 6 féle lekvárt, máskor 24-et kínáltak. A nagyobb pultnál többen álltak meg, de a megállók közül körülbelül 3 százalék vásárolt, szemben a kisebb pultnál mért 30 százalékkal. Ez egyetlen terepkísérlet volt egy boltban, a történet mégis bizonyított szabályként terjedt el a könyvek lapjain.
2010-ben áttekintés jelent meg nagyjából 50 hasonló kísérletről, és az átlagos hatás közel volt a nullához. Volt, ahol a túl sok lehetőség akadályozott, máshol semmit sem változtatott. Úgy tűnik, a bénultság nem mindig jelentkezik, hanem akkor, ha nem ismered jól a témát, a lehetőségeket nehéz összehasonlítani, és nincs világos kritérium. Ha pontosan tudod, mit akarsz, a hosszú lista jóval kevésbé zavar. Ez tehát nem törvény, hanem feltételhez kötött jelenség. A bizonyítékok gyengék és heterogének, ezért őszintébb a választási bénultságra gyakori forgatókönyvként gondolni, nem pedig olyan szabályként, amely nálad biztosan működni fog.
Miért akaszthat meg a választásban a hosszú lehetőséglista?
Mi segíthet, ha elakadtál a választásban?
Források
- Iyengar, Lepper. When Choice is Demotivating. Journal of Personality and Social Psychology, 2000. Scheibehenne, Greifeneder, Todd. Can There Ever Be Too Many Options? Journal of Consumer Research, 2010. Chernev, Böckenholt, Goodman. Choice Overload: A Conceptual Review and Meta-Analysis. Journal of Consumer Psychology, 2015
A sorozat folytatása: „Döntések”
5 cikk teljes terjedelmében az oldalon, még 5 az alkalmazásban
