HU
LetöltésLetöltés

Miért adnak a tanúk eltérő leírásokat

A Miqo szerkesztősége · 2 forrás

Miért emlékeznek másra az emberek

  • Beszűkült figyelem. Fenyegetés esetén a tekintet rajta marad. Az emberek részletesen leírják a fegyvert, az arcra viszont alig emlékeznek.
  • Kevés idő. Néhány másodperc csak általános benyomást ad, nem részletes vonásokat. Később ebből a benyomásból áll össze a teljes portré.
  • Elvárások töltik ki a hiányokat. Az agy tipikus részleteket illeszt be: átlagos magasságot, sötét kabátot. Később ez megkülönböztethetetlenné válik attól, amit valóban láttak.
  • A szóbeli leírás árthat. Ha valaki szavakkal ír le egy arcot, később rosszabbul ismeri fel a felismerés során: a szóbeli változat kiszorítja a vizuális emléket.

Az utolsó pont a legmeglepőbb. Azt hihetnénk, hogy egy arc leírása megszilárdítja az emlékezetben. A kísérletek ennek az ellenkezőjét mutatják: a részletes szóbeli leírás rontja a későbbi felismerést, és ezt a hatást újra meg újra sikerült igazolni.

Az is számít, honnan nézték az eseményt. Az egyik ember közelebb állt, a másik oldalról látta, a harmadik pedig a távozó ember hátát látta. Mindegyikük a saját látóterét írja le, ezért az eltérés éppolyan természetes, mint a különböző szögből készült fényképek közötti különbség.

A tanúk közötti egyezések értékesek, az eltérések viszont alig jelentenek valamit. Az emberek különböző dolgokat láttak, nem ugyanazt jegyezték meg másképp.

Mit kezdenek ezzel a nyomozók

Az első szabály: a tanúkat a kihallgatás előtt el kell különíteni. Amint megosztják egymással a benyomásaikat, a beszámolóik közelednek egymáshoz, és ezzel együtt eltűnik az egyik beszámoló másikkal való ellenőrzésének lehetősége. A beszélgetés után létrejött egyezés már semmit sem erősít meg.

A második szabály: sugalmazó kérdések helyett nyitott kérdéseket kell feltenni. A „Sötét kabátot viselt?” kérdés egy sötét kabátot ad az emlékhez. Ezért arra kérik a tanúkat, hogy szabadon mondják el, mi történt, és csak arra kérdeznek rá, amit ők maguk említettek.

A harmadik szabály: mindent azonnal és szó szerint kell rögzíteni. Minden újramesélés kissé megváltoztatja az emléket, és egy héttel később már más a beszámoló, mint az első alkalommal. Az első beszámoló értékesebb az összes későbbinél, még akkor is, ha rövidebb és zavarosabb.

A magabiztosság külön említést érdemel. A részletesen és habozás nélkül beszámoló tanú megbízhatóbbnak tűnik, mint az, aki bizonytalan. A valóságban a részletesség gyakran a kiegészítés nagyobb arányát jelenti, a bizonytalanság pedig azt, hogy a tanú őszintén kezeli a hiányzó részleteket.

Olvasd végig a Miqo alkalmazásban

Még 1 perc, a végén pedig kvíz. Itt találod: „Bűnözés → Nyomozás és bizonyítékok”

QR-kód a Miqo alkalmazás letöltéséhez

Irányítsd ide a telefonod kameráját, és megnyílik az App Store vagy a Google Play.

Források

  1. A kísérleti pszichológia megerősítette a fenyegetés hatására beszűkülő figyelmet és a szóbeli leírás után romló arcfelismerést is
  2. a tanúk külön kihallgatására vonatkozó ajánlások szerepelnek a nyomozási irányelvekben