Miért lesz népszerű egy könyv a betiltástól

A második lépés végzi a munka nagy részét. Maga a tiltás híre ingyenes reklám, amely bekerül a hírek közé. A legtöbb betiltott könyvről az emberek túlnyomó többsége éppen a tiltás híréből értesül.

A harmadik lépést a szabadság korlátozására adott reakció magyarázza. Amikor elveszik tőled a választás lehetőségét, az elvett dolog vonzóbbá válik - ezt különálló jelenségként írták le, és sokféle dolgon vizsgálták, a könyvektől a bolti árukig.

A második csempe fontos a teljes képhez. A fellángolás általában rövid: néhány hét után csökken az érdeklődés. Hosszú távon a tiltás mégis korlátozza a hozzáférést, különösen ott, ahol a könyveket a könyvtárakból és az iskolai tananyagból is kivonják.

A több évszázadon át vezetett egyházi tiltottkönyv-jegyzék hasonlóan működött: a listára kerülés gyakran ismertté tette a szerzőt. Más országok kiadói kifejezetten azért nyomtatták ki ezeket a könyveket, mert tudtak a keresletről.

Ugyanezt a mechanizmust a közelmúlt történelmében is leírták: egy fénykép internetről való eltávolítására tett kísérlet nyomán a bírósági per összehasonlíthatatlanul nagyobb figyelmet irányított rá, mint amennyit maga a közzététel kapott volna.

Ellenpéldák is vannak, amelyekről ritkábban esik szó. A csendes, bejelentés nélküli kivonás hatékonyabban működik, mint a hangos tiltás: a könyv egyszerűen eltűnik a forgalomból és az iskolai tananyagból, így nem következik be fellángolás.

Éppen ezért a cenzúra kutatói a hangos tiltást a gyengeség, nem pedig az erő jelének tartják: azt mutatja, hogy a tartalom észrevétlen eltávolítása nem sikerült.

Ez nemcsak könyvekkel működik. Egy bejegyzés eltávolítására, egy dokumentum titkosítására vagy egy anyag levételének kikényszerítésére tett kísérletek rendszeresen ahhoz vezetnek, hogy tízszer annyian vagy még sokkal többen értesülnek róla, mint ahányan eredetileg elolvasták volna.