A fény mindig késik
A fény sebessége körülbelül 300 000 kilométer másodpercenként. Egy nanoszekundum alatt mintegy 30 centimétert tesz meg: a képernyőt, amelyet kinyújtott karral elérsz, néhány nanoszekundumos késéssel látod. A Földön ez senkit sem zavar, a távolságok túl rövidek ahhoz, hogy a késés észrevehető legyen.
Az űrben mások a távolságok, ezért a késés válik meghatározóvá. A Hold fénye körülbelül 1,3 másodperc alatt ér el hozzád. A Nap fénye 8 perc 20 másodperc alatt érkezik meg: ha a Nap éppen most kialudna, ezt csak több mint nyolc perc múlva tudnád meg, és ezalatt az égbolt teljesen normálisnak tűnne.
Távolabb egyre nagyobb a különbség. A Szíriusz, az égbolt legfényesebb csillaga, csaknem kilenc évvel korábbi állapotában mutatkozik. A Sarkcsillag a becslések szerint 320 és 430 fényév közötti távolságra van tőlünk, a pontos távolságáról még mindig vita folyik. Az Androméda-köd pedig, amely sötét éjszakán távcső nélkül is látható, olyan fényt küld felénk, amely 2,5 millió évvel ezelőtt indult útnak. Az éjszakai égbolt nem egyetlen pillanat pillanatfelvétele, hanem különböző korszakok rétegeiből álló torta.
„A csillagok, amelyeket látsz, már rég kialudtak” - ez szinte mindig tévedés
Szép mondat, ezért ismételgetik. Csakhogy közben felcserél két gondolatot: ha a fény régi, akkor a forrásának már nem szabadna léteznie. Ezt könnyű ellenőrizni. Az emberi szem az egész égbolton körülbelül 9 000 csillagot képes megkülönböztetni, és szinte mindegyikük néhány ezer fényévnél közelebb van. A csillagok azonban milliók vagy akár milliárdok évig élnek: a legnagyobb tömegű és legrövidebb életű csillagok is milliókig, a Naphoz hasonlóak pedig milliárdokig. Annak az esélye, hogy egy adott csillag pontosan abban a néhány száz évben hunyt ki, amíg a fénye úton volt, elenyésző.
A szabad szemmel látható, már kialudt csillagok aránya: becslések szerint kevesebb mint 1%
Vannak kivételek. A Betelgeuze az Orion csillagkép vörös szuperóriása, a becslések szerint 500 és 700 fényév közötti távolságra van tőlünk. Valóban szupernóva-robbanással fogja befejezni az életét, de hogy pontosan mikor, az nyitott kérdés: a becslések a következő néhány tízezer évtől egy jóval hosszabb időtávig terjednek. Ha a robbanás már megtörtént, csak évszázadok múlva fogjuk megtudni. De ez egyetlen csillag, nem az egész égbolt.
- Fogalmazz pontosan: „A Szíriusz fénye csaknem kilenc év alatt ért el hozzánk.”
- Nézd meg a távolságot fényévben, ez egyben a fény kora is.
- Ne feledd, hogy minden megfigyelésben van késés, csak közelről észrevehetetlen.
- Ne ismételgesd, hogy „ezek a csillagok már rég kialudtak”, szinte egyikük sem aludt ki.
- Ne keverd össze azt, hogy „a fény régi”, azzal, hogy „a forrás már nem létezik”: ez két külön állítás.
- Ne várd, hogy egy távoli csillag felvillanását abban a pillanatban lásd, amikor megtörténik.
Miért látod egy távoli csillag múltját, amikor ránézel?
A csillag régi fénye azt jelenti, hogy maga a csillag már nem létezik?
Források
- A távolságok asztrometriai méréseken, a Hipparcos- és a Gaia-misszión alapulnak
- a szabad szemmel látható csillagok számát a 6,5 magnitúdóig terjedő fényescsillag-katalógusok alapján adtuk meg. A Sarkcsillag és a Betelgeuze távolságára vonatkozó becslések eltérnek az egyes tanulmányokban, ezért tartományt adtunk meg
A sorozat folytatása: „Csillagok”
2 cikk teljes terjedelmében az oldalon, még 2 az alkalmazásban
