A felhőtől a csillagig
Hideg felhő. Ritka gázból és porból áll, hőmérséklete közel van az abszolút nullához. Önmagában stabil.
Egy lökés. Egy közeli robbanás lökéshulláma vagy felhők ütközése felborítja az egyensúlyt, és megindul az összehúzódás.
Felmelegszik a közepe. Az anyag befelé hullik, a nyomás és a hőmérséklet nő. Kialakul a leendő csillag magja.
Beindulnak a reakciók. Több millió fokon megkezdődik a magfúzió, a belső nyomás pedig megállítja az összehúzódást.
A második lépés magyarázza, miért nem egyenletes ütemben születnek a csillagok. Egy felhő akár több millió évig is változatlan maradhat, amíg egy külső lökés be nem indítja a folyamatot. Gyakran egy közeli csillag robbanása adja ezt a lökést: az egyik halála mások születését indítja el.
A negyedik lépésben beáll az az egyensúly, amelyben a csillag élete nagy részét tölti. A gravitáció befelé húz, a forró anyag nyomása pedig kifelé hat, és amíg van üzemanyag, ez a két erő kiegyenlíti egymást.
A tömeg mindent eldönt
Ha nincs elég tömeg, a reakciók egyáltalán nem indulnak be: egy halvány objektum jön létre, amely lassan lehűl. Ezekből a sikertelen csillagkezdeményekből sokat találtak már, és barna törpéknek nevezik őket.
A tömeg a csillag élettartamát is meghatározza, méghozzá az intuíciónkkal ellentétes módon: minél nagyobb tömegű egy csillag, annál gyorsabban fogy el az üzemanyaga. A legnagyobb tömegűek több millió évig élnek, a kicsik pedig több százmilliárd évig, tovább, mint az Univerzum jelenlegi kora.
A csillagok szinte mindig csoportosan születnek: egyetlen felhőből egyszerre több tucat vagy több száz is létrejön. Idővel a halmaz szétszóródik, az egyidős csillagok pedig szétválnak a galaxisban, és elveszítik egymással a kapcsolatot.
A születést elejétől a végéig lehetetlen megfigyelni: a folyamat több százezer évig tart. A kutatók ezért sok, különböző fejlődési szakaszban lévő felhőt és csillagkezdeményt találnak, majd sorba rendezik őket, akár egy film képkockáit.
Az is segít, hogy a felhőkben lévő por elnyeli a látható fényt, az infravörös fényt viszont átengedi. Az ezen a tartományon végzett megfigyelések lehetővé teszik, hogy belenézzünk az átlátszatlan felhő belsejébe, és lássuk, mi formálódik benne.
Mi indítja el egy csillag születését?
Mi határozza meg egy csillag sorsát?
Források
- A csillagok hideg molekulafelhők gravitációs összehúzódásával alakulnak ki, amelyet általában külső zavar indít el
- a magfúzió beindulásához legalább a Nap tömegének mintegy nyolc százalékára van szükség, a csillag élettartama pedig a tömeg növekedésével csökken
A sorozat folytatása: „Csillagok”
2 cikk teljes terjedelmében az oldalon, még 2 az alkalmazásban
