Hogyan zajlott
- XVI. századVádaskodási hullámok söpörnek végig Európán, a vallomást pedig a legfontosabb bizonyítéknak tekintik.
- XVII. századMegjelennek az olyan értekezések, amelyeket a pereket belülről látó emberek írtak.
- XVIII. századA bíróságok felhagynak a kínzással, és a vallomások többé nem születnek meg maguktól.
- KésőbbA törvények formálisan még érvényben vannak, de az ügyek többé nem jutnak el az ítéletig.
Különösen fontos a második pont. A legmeggyőzőbb ellenvetéseket nem kívülálló szkeptikusok, hanem olyan papok és jogászok fogalmazták meg, akik személyesen kísérték az elítélteket. Az érvelésük nem az volt, hogy „boszorkányság nem létezik”, hanem az, hogy „ezzel a módszerrel nem lehet megállapítani az igazságot”.
Az érv így hangzott: kínzás alatt bárki vallomást tesz, az ártatlan is. Vagyis a vallomásból nem lehet megkülönböztetni az ártatlant a bűnöstől, ezért nem szolgálhat bizonyítékul. Ez az érv éppen azért bizonyult erősebbnek a teológiai vitáknál, mert eljárási kérdésről szólt.
Nem a hitről szóló vita állította le a gyakorlatot, hanem a bizonyítékokról szóló vita. Ha megszüntették a megerősítések megszerzésének módját, az ítéletek is eltűntek.
Miért szakadtak meg hirtelen a hullámok
Az egyes fellángolások többnyire ugyanúgy értek véget: a vádak olyan embereket is elértek, akiket gyakorlatilag lehetetlen volt megvádolni, például tisztviselők feleségeit, papokat és bírák rokonait. Ezután felülről leállították az eljárást.
Egy ismert amerikai eset is pontosan így zárult le. Amikor a vádak körbeértek, és a gyanúsítottak száma kínosan naggyá vált, a kormányzó megtiltotta a látomásokról szóló tanúvallomások elfogadását, az ügyek pedig néhány hét alatt összeomlottak.
A terjedés mechanizmusa ugyanaz volt, mint más tömeges perekben: minden vallomás megkövetelte a cinkostársak megnevezését. Amíg ez működött, a hullám magától növekedett, és csak a szabályok megváltoztatása állíthatta meg, az egyes ügyek felülvizsgálata nem.
A földrajzról sem érdemes megfeledkezni. A perek nem egyenletesen zajlottak: voltak helyek, ahol szinte egyáltalán nem került rájuk sor, máshol viszont ezres nagyságrendet értek el. A különbséget főként a bíróságok felépítése magyarázza, nem az, hogy mit hittek a lakosok.
Olvasd végig a Miqo alkalmazásban
Még 1 perc, a végén pedig kvíz. Itt találod: „Sötét történelem → Inkvizíció”
Irányítsd ide a telefonod kameráját, és megnyílik az App Store vagy a Google Play.
Források
- A boszorkányperek megszűnését az igazságszolgáltatási gyakorlat megváltozásához kötik: a kínzás elhagyásához és a látomásokról szóló tanúvallomások elfogadásának elutasításához
- a belső kritikát többek között az elítélteket személyesen kísérő papok is közzétették