Mit mond a forrás
A leírás szerint a csapat egy híres jósdával rendelkező oázis felé tartott, hogy megbüntesse a papokat. Félúton erős déli vihar csapott le rá, és a sereget betemette a homok - senki sem tért vissza.
A történetet lejegyző történetíró évtizedekkel később írt, és a helyiek elbeszéléseire hivatkozott. Gyakran adott tovább szóbeszédeket is, jelezve, hogy csak azt közli, amit hallott - ez az eset pedig pontosan ebbe a kategóriába tartozik.
A fő nehézség magában a feltételezett mechanizmusban rejlik. Egy vihar betemethet egy tábort, de nem tüntethet el nyomtalanul több ezer, fémfelszereléssel ellátott embert: a fegyverek, a lándzsahegyek és a csatok nem tűnnek el, a vándorló homok pedig idővel felszínre hozza, ami alatta van.
Ezért nyilvánítják újra és újra a magányosan talált tárgyakat a hadsereg nyomainak, a szakértők pedig újra és újra vitatják ezt: ilyen tárgyak katasztrófa nélkül is előkerülnek a karavánutak mentén.
Unalmasabb magyarázatok
A hadsereg kisebb volt. Az ókori szövegekben szereplő számokat általában erősen túlbecsülik. Egy néhány ezer fős csapat sokkal hihetőbb, mint a több tízezer katonáról szóló állítás.
Másképp haltak meg. A szomjúság, a betegségek és az eltévedés megbízhatóbban ölnek a sivatagban, mint egy vihar, miközben a viharról szóló történet hatásosabban hangzik.
Legyőzték őket. Az egyik elmélet szerint a csapat ellenállásba ütközött, és harcban semmisítették meg, a viharról szóló történet pedig kényelmes magyarázattá vált a vereségre.
Nem is volt hadjárat. Az is lehetséges, hogy az esemény egészének léptékét eltúlozták, és a történet egy hódítóval szembeni ellenszenvet tükröz, nem pedig egy konkrét katasztrófát.
A harmadik lehetőség azt magyarázza meg, kinek állt érdekében egy ilyen történet. A helyi erőktől elszenvedett vereség rosszabbul fest, mint egy természeti csapásban bekövetkezett halál; a vesztes fél számára a vihar kényelmes változat, a győztesek számára pedig az istenek haragjának bizonyítéka.
A rejtély egy másik okból is fennmarad: a sivatagot szinte egyáltalán nem kutatták át. A terület hatalmas, az expedíciók ritkák, és a leletek hiánya önmagában semmit sem bizonyít - csupán nem erősíti meg a történetet.
Így marad ez a történet mintaszerű régészeti rejtély: van egy beszámoló, a feltételezett mechanizmus kétséges, és nincs hol ellenőrizni. Minden új leletről szóló hír ugyanonnan indul újra.
Miért nehéz elhinni, hogy a hadsereg egy viharban pusztult el?
Melyik magyarázatot tartják valószínűbbnek?
Források
- A perzsa csapat egyiptomi sivatagban bekövetkezett pusztulásáról egyetlen ókori forrásból tudunk, amely helyi elbeszélésekre hivatkozott
- kétségtelen régészeti bizonyítékot nem találtak, a felvetett leletek pedig nem nyertek elfogadást. Az ókori szövegekben szereplő hadsereglétszámokat általában túlbecsültnek tartják
A sorozat folytatása: „Rejtélyek és talányok”
2 cikk teljes terjedelmében az oldalon, még 3 az alkalmazásban
