Minden cikkből egy kérdés, a helyes válasszal és rövid magyarázattal. Előbb tesztelnéd magad? Rejtsd el a válaszokat.
A válaszok rejtve vannak: kattints egy kártyára, és megjelenik a válasz.
Válasz: B. A horizonton túl minden elérhető út befelé vezet, bár a fény továbbra is a szokásos sebességével halad.
Válasz: A. A horizont nem felület, hanem az ok-okozatiság határa, ezért a zuhanó űrhajó műszerei nem jeleznék.
Válasz: A. Amíg zajlanak a reakciók, a kifelé ható nyomás kiegyenlíti a gravitációt; amikor elfogy az üzemanyag, az egyensúly megszűnik.
Válasz: B. Szükségünk lenne a gravitációt és a kvantummechanikát egyesítő elméletre, ilyenünk azonban még nincs.
Válasz: C. Az atomórák időbélyegeivel rögzített felvételeket később egyetlen tükör darabjaiként hangolták össze.
Válasz: A. Az elszökő részecske energiája magából a fekete lyukból származik.
Válasz: C. A vasnál megszakad a lánc: a nehezebb atommagok fúziója már nem energiát szabadít fel, hanem energiát igényel.
Válasz: B. Egy, a miénknél egymillió évvel korábban kialakult civilizációnak lett volna ideje nagyon messzire elterjedni.
Válasz: A. Ezért nem önmagában a vizet, hanem a sokáig létező folyadékot keresik.
Válasz: A. Vitakeretnek szánták, nem előrejelzésnek.
Válasz: B. Csak olyan életet ismerünk, amelyben a víz oldószerként működik, ezért a jelei műszerekkel kereshetők.
Válasz: A. A galaxist néhány millió év alatt be lehetett volna népesíteni, ami kozmikus léptékkel mérve elenyésző idő.
Válasz: C. Az agy a látópálya bármilyen ingerlését fényként értelmezi.
Válasz: C. Testsúly nélkül a porckorongok vizet vesznek fel, a gerinc görbületei pedig részben kiegyenesednek.
Válasz: B. Az agyad ismét jelet kap arról, merre van lefelé, de már elfelejtette, hogyan használja, miközben az erek felhagytak azzal, hogy a vért a test felső felében tartsák.
Válasz: C. Súlytalanságban a tested kiválasztja a plazma egy részét, a lábad erei pedig elszoknak attól, hogy segítsék a vér feljutását a fejedhez.
Válasz: C. A hálózsákot a falhoz rögzítik, súlytalanságban pedig a test nyomás nélkül, ellazult helyzetet vesz fel.
Válasz: A. A belső fülben lévő kristályok nem mozdulnak el, a szemed viszont továbbra is a padlót és a mennyezetet látja.
Válasz: A. A Hold ugyanannyi idő alatt fordul meg a tengelye körül, mint amennyi alatt megkerüli a Földet, ezért mindig ugyanaz az oldala néz felénk.
Válasz: A. A víz a bolygó mindkét oldalán összegyűlik, az oldalsó részeken pedig kevesebb lesz.
Válasz: A. A Hold szokatlanul nagy a Föld kísérőjeként, egy befogott égitest pedig sehol sem tudta volna elveszíteni a pályán maradáshoz szükséges sebességét.
Válasz: C. Nincs szükségük tápellátásra: egyszerűen pontosan oda verik vissza a lézersugarat, ahonnan érkezett.
Válasz: C. A szögmérete a láthatár közelében még valamivel kisebb: ott a Föld sugarával távolabb van.
Válasz: B. A kőzetekben lévő vas oxidálódott, a rozsdás port pedig a szél szinte az egész bolygón szétszórta.
Válasz: A. Angolul az építményekre utaló jelentést választották.
Válasz: C. Apróságnak tűnik, egészen addig, amíg nem ehhez kell igazodnod: két hét után a munkanap a nap másik felére csúszik.
Válasz: C. Az űreszközök rendszeresen leszállnak ott, de tömegük tonnákban mérhető, míg egy legénységgel felszerelt űrhajó több tízszer nehezebb lenne.
Válasz: C. Nagyon alacsony nyomáson a Marson a víz a nyomáshiány miatt felforr, majd azonnal megfagy.
Válasz: A. A visszaesést a megfigyelők feljegyzései és az izotópadatok is megerősítik.
Válasz: C. A napfoltcsoportokban a mágneses hurkok különösen kuszák, újrakapcsolódásuk pedig gyorsan felszabadítja a felhalmozott energiát.
Válasz: C. A protonok taszítják egymást, ezért az egyesülési reakciók ritkán mennek végbe, így az energia fokozatosan szabadul fel.
Válasz: B. A távvezetékeken és csővezetékeken haladnak, és túlterhelik a transzformátorokat.
Válasz: A. A szupernóva-robbanáshoz a Napénál jóval nagyobb tömeg szükséges.
Válasz: B. A fénynek idő kell, hogy elérjen a szemedig, ezért a távoli objektumokat úgy látod, amilyenek korábban voltak.
Válasz: A. A csillag pontszerű, ezért az egész fénysugara egyszerre térül el.
Válasz: C. Minél forróbb a felszín, annál rövidebb a sugárzási maximum hullámhossza, ezért forróbbak a kék csillagok a vöröseknél.
Válasz: B. Gyakran egy szomszédos csillag robbanása: az egyik halála mások születését indítja el.
Válasz: B. A mag a másodperc törtrésze alatt összeomlik, és a hétköznapi körülmények között elképzelhetetlen sűrűségűre préselődik.
Válasz: C. Ott napkeltétől napkeltéig körülbelül 176 földi nap telik el, vagyis két helyi év.
Válasz: C. A Neptunusz pályáján túl hasonló égitesteket találtak, így az új szabály és a bolygók egyre hosszabb listája között kellett választani.
Válasz: C. A Vénusznak sűrű, szén-dioxidból álló légköre van: a fény lejut, az infravörös hő viszont nehezen távozik.
Válasz: C. A bolygó közelében a gravitációjának különbségei szétszakítják a törmelékhalmazt, így az nem válhat holddá.
Válasz: C. Mivel a tengelye majdnem vízszintesen fekszik, a pólusok felváltva hosszú időre a Nap felé fordulnak vagy sötétben maradnak.
Válasz: A. Az ellentétes irányú áramlatok felpörgetik az örvényt, a kisebb viharok pedig átadják neki az energiájukat.
Válasz: B. Nincs éles határ: az anyag egyik állapota fokozatosan alakul át egy másikká.
Válasz: A. Bármelyik irányba néznénk, előbb-utóbb egy csillagba ütközne a tekintetünk, ahogy egy végtelen erdőbe pillantva a tekintet egy fatörzsbe ütközne.
Válasz: C. Maga a tér tágul a galaxisok között, ezért bármelyikből nézve úgy tűnik, hogy a többi távolodik.
Válasz: A. Ha egyenlő mennyiségben lettek volna jelen, minden megsemmisült volna, és az Univerzumban csak sugárzás maradt volna.
Válasz: B. Az egyik módszer hibája nem ismétlődne meg a másik kettőben, amelyek teljesen eltérő módon működnek.
Válasz: A. Ha az idő a tágulással együtt kezdődött, a „korábban” szónak egyszerűen nincs mire vonatkoznia.
Válasz: B. Maga a tér növekszik, ezért a dolgok közötti távolságok nőnek, nem pedig darabok repülnek szét.
Válasz: C. A kiválasztás tölcsérként működik: minden szakaszban okot keresnek a „nemre”, és egyetlen elutasítás is elég.
Válasz: B. Az állomáson percre pontos a napirend, a Földön viszont mindenről neked kell döntened.
Válasz: C. Az étlap olyan ételekre épül, amelyek nem morzsolódnak, ezért a só és a bors is folyékony ott.
Válasz: C. Az állomás másfél óra alatt kerüli meg a bolygót, így a látvány nem ismétlődik, és külön modul nagy ablakai szolgálják ezt.
Válasz: A. A bolygó először teljes egészében belefér a látómezőbe, és háttér helyett tárggyá válik.
Az alkalmazásban minden cikk után jön egy ilyen kvíz, és minden olvasás növeli a sorozatodat és a szintedet.