Minden cikk lényege két-három mondatban. Érdekelnek a részletek? Nyisd meg a cikket, 2 perc alatt elolvasható.
A fény nem azért nem jut ki a fekete lyukból, mert túl lassú, és nem is azért, mert valami visszatartja. A szokásos sebességével halad - csakhogy az eseményhorizonton túl minden út nem kifelé, hanem befelé vezet. Az „el” irány egyszerűen nem létezik ott.
Cikk elolvasásaAz eseményhorizont nem fal és nem felület. Ez az a határ, amelyen túl minden út, még a fényé is, csak befelé vezet. Át lehet lépni anélkül, hogy bármit észrevennél, de ezt kívülről látni szinte lehetetlen.
Cikk elolvasásaA csillagtömegű fekete lyukak kialakulását értjük: egy nagytömegű csillag kifogy az üzemanyagból, a magja pedig összeomlik. A galaxisok középpontjában rejtőző óriások eredete viszont továbbra is nyitott kérdés: túl nagy a tömegük, és túl korán jelentek meg.
Cikk elolvasásaŐszinte válasz: nem tudjuk. Az egyenletek egy bizonyos pontig működnek, ott viszont megszűnnek értelmes eredményt adni. Azt viszont tudjuk, mi történik a megközelítés során, és ezt meglehetősen részletesen le lehet írni.
Cikk elolvasásaEgyetlen teleszkóp nem lett volna elég: egy bolygó méretű antennára volt szükség. Több kontinens obszervatóriumaiból állították össze, amelyek egyszerre figyelték ugyanazt a pontot.
Cikk elolvasásaAzt jósolja, hogy a fekete lyukak nem teljesen feketék: nagyon halványan sugároznak, és emiatt lassan veszítenek a tömegükből. Ezt eddig nem sikerült ellenőrizni, mert a sugárzás annyira gyenge, hogy nem lehet megkülönböztetni a háttérzajtól.
Cikk elolvasásaA csontjaidban lévő kalcium és a véredben lévő vas nem a Világegyetemmel együtt keletkezett. A csillagok belsejében kovácsolódtak - és csak ezután lettél ebből az anyagból.
Cikk elolvasásaRengeteg csillag van, rengeteg idő telt el, és durva becslések alapján már rá kellett volna bukkannunk a földönkívüli élet nyomaira. De nem bukkantunk rájuk. Sok magyarázat született, és egyelőre mindegyik egyformán valószínű: nincs alapunk választani közöttük.
Cikk elolvasásaA víz nem önmagában fontos, hanem közegként, amelyben a molekulák találkoznak és reakcióba lépnek. Elméletileg egy másik folyékony oldószer is helyettesíthetné - a tudósok folyékony metánt vagy ammóniát is említenek -, de mindegyik rosszabb bizonyos fontos tulajdonságokban.
Cikk elolvasásaVan egy képlet, amely több tényezőt szoroz össze: hány csillag születik, közülük hány körül keringenek bolygók, és így tovább. Nem ad választ, viszont megmutatja, pontosan mit nem tudunk.
Cikk elolvasásaSenki sem közvetlenül élőlényeket keres. Olyan helyeket keresnek, ahol a víz folyékony maradhat, van energiaforrás és szén. Leggyakrabban négy ilyen helyet említenek, és közülük háromnál az óceán jégréteg alatt rejtőzik.
Cikk elolvasásaA kérdés egyszerűnek tűnik: felfoghatatlanul sok csillag van, időből is volt elég, és valakinek már jelet kellett volna adnia magáról. Válasz nincs, csak néhány magyarázat, és mindegyik a maga módján nyugtalanító.
Cikk elolvasásaSötétben, becsukott szemmel a legénység tagjai rövid felvillanásokat és csíkokat látnak. Ez nem fáradtság: a kozmikus sugárzás töltött részecskéi áthaladnak a szemükön és az agyukon.
Cikk elolvasásaA pályán a tested néhány nap alatt megnyúlik - a növekedés elérheti a testmagasságod 3%-át: egy 175 cm magas embernél ez körülbelül öt centiméter. A csontok ettől nem hosszabbodnak meg - a gerinc kiegyenesedik, a porckorongok pedig vizet vesznek fel, amelyet a Földön a testsúly présel ki belőlük. Odahaza néhány nap alatt minden visszaáll.
Cikk elolvasásaNem csak az izmok gyengülnek el. A súlytalanságban töltött hónapok alatt átalakul az egyensúlyszerv működése, átrendeződik a folyadékok eloszlása, és gyengülnek a csontok - a Földön pedig mindezt újra meg kell tanulnod kezelni.
Cikk elolvasásaSúlytalanságban a tested nem romlik el - gyorsan alkalmazkodik egy világhoz, ahol nincs „lent”. A folyadék a fejed felé áramlik, a csontok és az izmok elvesztik a terhelést, a belső füled pedig támasz nélkül marad. Akkor lesz a legnehezebb, amikor visszatér a gravitáció.
Cikk elolvasásaA hálózsákot a falhoz rögzítik, te pedig állva, fekve vagy akár fejjel lefelé is alhatsz, nincs különbség. A nehezebb része más: az állomáson 24 óra alatt tizenhat napfelkelte van, ezért a belső órádat napirenddel és fényjelzésekkel kell kordában tartanod.
Cikk elolvasásaEz a tengeri betegség fordítottja. Súlytalanságban a vesztibuláris rendszer nem jelzi többé, merre van lefelé, a szemed viszont továbbra is a padlót és a mennyezetet látja, az agyad pedig hányingerrel reagál erre az ellentmondásra.
Cikk elolvasásaA Hold forog a tengelye körül, mégpedig pontosan ugyanannyi idő alatt, mint amennyi alatt megkerüli a Földet. A földi árapályerők fékezték le így. Enyhe billegése miatt pedig nem pontosan a felszínének felét, hanem körülbelül 59 százalékát láthatjuk.
Cikk elolvasásaA Hold erősebben vonzza a Föld hozzá közelebb eső oldalát, mint a távolabbit. Emiatt a víz két dudorrá nyúlik, a bolygó két ellentétes oldalán. A Föld elfordul alattuk, ezért naponta kétszer jön dagály.
Cikk elolvasásaA Hold túl nagy ahhoz, hogy véletlenül befogott kődarab legyen. A legjobb magyarázat szerint körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy nagyjából Mars méretű égitest csapódott a fiatal Földbe, és a Hold a kilökődött törmelékből állt össze.
Cikk elolvasásaTöbb mint száz tonnányi emberi tárgy hever a Holdon: felszállófokozatok, műszerek, szerszámok, zászlók, hulladékzsákok és még egy, az elhunytak nevét viselő emléktábla is. Egy részük a mai napig működik.
Cikk elolvasásaA láthatár közelében a Hold hatalmasnak tűnik, magasan az égen viszont átlagosnak, pedig a fényképeken ugyanakkora. Ez az érzékelési illúzió több ezer éve ismert, és máig nincs rá egyetlen, mindenki által elfogadott magyarázat.
Cikk elolvasásaA Mars nem a hőtől vörös, hanem a rozsdától: a kőzeteiben lévő vas oxigénnel egyesült, így oxidok keletkeztek - ugyanazok a vegyületek adják a rozsdás szög színét is. Ez a rozsdaréteg vékony, alatta pedig a bolygó sötétszürke.
Cikk elolvasásaEgy olasz csillagász finom vonalakat írt le a Marson, és egy olyan szóval nevezte meg őket, amely vízfolyást vagy csatornát jelent. Angolra fordítva egy olyan szó lett belőle, amely ember alkotta építményre utalt - és fél évszázadra a Mars mérnökök által épített bolygóvá vált.
Cikk elolvasásaEgy marsi nap körülbelül 40 perccel hosszabb a földi napnál. Apróságnak tűnik, egészen addig, amíg nem ehhez kell igazodnod: a marsjárókat irányító csapatok átálltak a helyi időre, és néhány hét alatt teljesen eltolódott a munkarendjük a földihez képest.
Cikk elolvasásaA fő nehézség nem a hajtóművekben rejlik. Oda tudunk jutni: az űreszközök rendszeresen leszállnak ott. A probléma az, hogy az embernek hónapokat kellene úton töltenie, át kellene vészelnie a sugárzást, élve kellene leszállnia, majd vissza is kellene térnie, miközben a visszaútra nem lenne elegendő üzemanyag a fedélzeten.
Cikk elolvasásaIgen, volt, és nemcsak pocsolyák, hanem folyók és tavak formájában is. Ez körülbelül 3-4 milliárd éve történt. Ma a folyékony víz nem maradhat meg a felszínen, de nem tűnt el mind: egy része megfagyott, egy része a kőzetekhez kötődött, egy része pedig az űrbe szökött.
Cikk elolvasásaA 17. század közepétől csaknem 70 éven át gyakorlatilag eltűntek a napfoltok. A megfigyelők feljegyzéseket vezettek, és ott is csak néhányat számoltak, ahol általában ezres nagyságrendben fordultak elő. Mindez egybeesett a kis jégkorszak leghidegebb időszakával.
Cikk elolvasásaA napkitörés nem üzemanyag-robbanás. A Nap különböző sebességgel forog, mágneses tere pedig fokozatosan szoros hurkokká csavarodik. Amikor a feszültség túl nagy lesz, a mágneses erővonalak elszakadnak, majd egyszerűbb alakzatba kapcsolódnak újra, a hetek alatt felgyülemlett energia pedig percek alatt fény, röntgensugárzás és felgyorsult részecskék formájában szabadul fel.
Cikk elolvasásaA Nap nem ég: nincs benne semmi, ami éghetne, oxigén sincs. A magjában a hidrogén héliummá egyesül, tömegének egy része pedig energiává alakul. Meglepő: köbméterenként a mag kevesebb hőt ad le, mint a tested. A Nap azért ragyog, mert elképesztően sok ilyen köbméterből áll.
Cikk elolvasásaA Nap folyamatosan töltött részecskék áramát fújja az űrbe. A Föld mágneses tere eltéríti, és általában sarki fény a vége - erős kitöréseknél azonban a műholdak, a kommunikáció és az elektromos hálózatok is megsínylik.
Cikk elolvasásaNéhány milliárd év múlva a Nap feléli a magjában lévő hidrogént, vörös óriássá tágul, és elnyeli a hozzá legközelebb eső bolygókat. A földi élet azonban jóval korábban lehetetlenné válik: a Nap fényessége már most is fokozatosan növekszik.
Cikk elolvasásaA fény gyorsan halad, de nem azonnal érkezik meg. Amíg eljut a szemedig, telik az idő, ezért nem azt látod, ami most van, hanem azt, ami volt. A Hold esetében ez a másodperc törtrésze, az Androméda-köd esetében pedig 2,5 millió év.
Cikk elolvasásaNem a csillag, hanem a levegő okozza a pislogást: a különböző hőmérsékletű rétegek eltérően törik meg a fényt. A csillag pontszerű, ezért az egész fénysugara egyszerre térül el; a bolygó apró korong, így a különböző részeinek ingadozásai kioltják egymást.
Cikk elolvasásaA csillag színe a felszínének hőmérsékletétől függ. A vörös csillag felszíne körülbelül 3000 fokos, a kéké több tízezer fokos. A sárga Nap közelebb van a skála hűvös végéhez, mint gondolnád.
Cikk elolvasásaEgy csillag hideg gáz- és porfelhőből alakul ki, amely saját tömegvonzása alatt összehúzódik. Ahogy zsugorodik, felmelegszik, és amikor a közepe elég forróvá válik, beindulnak a reakciók, a felhőből pedig csillag lesz.
Cikk elolvasásaKét dolog marad vissza egyszerre: egy sűrű maradvány a középpontban és egy szétrepülő anyagfelhő. Hogy pontosan mi marad középen - neutronokból álló gömb vagy fekete lyuk -, az a csillag tömegétől függ, a felhő pedig a következő csillagok és bolygók anyagává válik.
Cikk elolvasásaA Merkúr lassan fordul meg a tengelye körül, miközben gyorsan kerüli meg a Napot. Emiatt ott napkeltétől napkeltéig körülbelül 176 földi nap telik el, vagyis pontosan két helyi év.
Cikk elolvasásaA Plútó nem változott meg, és nem is tűnt el. A bolygó fogalma változott meg, mert a Neptunusz pályáján túl hasonló égitesteket találtak, és egyikük nem volt kisebb a Plútónál. A választás egy új szabály és a bolygók egyre hosszabb listája között állt.
Cikk elolvasásaA Vénusz felszínén körülbelül +460 °C van - forróbb, mint a Merkúron, pedig az majdnem kétszer közelebb van a Naphoz. Nem a távolság a döntő, hanem a légkör: több mint 90-szer akkora nyomást fejt ki, mint a földi, és szinte teljes egészében szén-dioxidból áll. A fényt átengedi, a hőt viszont alig engedi ki.
Cikk elolvasásaA gyűrűk jégdarabok, amelyek nem tudnak holddá összeállni. A bolygóhoz túl közel a gravitáció erősebben széthúz minden törmelékhalmazt, mint ahogy az saját magát összetartaná. Így hold helyett keringő törmelékkorong jön létre.
Cikk elolvasásaAz Uránusz tengelye csaknem derékszögben dől, ezért a bolygó úgy gördül a pályáján, mint egy kerék, nem pedig úgy pörög, mint egy pörgettyű. A legvalószínűbb magyarázat egy korai ütközés: valami nagy méretű test nekiütközött a fiatal bolygónak, és felborította.
Cikk elolvasásaA Vörös Folt egy vihar, amely régebb óta örvénylik, mint amióta fényképeket készítünk. A Föld teljesen beleférne, a peremén fújó szél erősebb bármelyik hurrikánénál, és nem az a legnagyobb rejtély, honnan ered, hanem hogy miért nem ért még véget.
Cikk elolvasásaNincs olyan határ, amelyre le lehetne szállni. Lefelé haladva a gáz minden hirtelen változás nélkül egyre sűrűbbé válik, fokozatosan folyadékká alakul, még mélyebben pedig olyan anyaggá, amely fémként viselkedik. Egy szonda jóval azelőtt megszűnne létezni, hogy bármi felszínhez hasonlóval találkozna.
Cikk elolvasásaHa az Univerzum végtelen, örök és változatlan lenne, bármelyik irányba néznénk, előbb-utóbb egy csillagba ütközne a tekintetünk, és az egész ég úgy ragyogna, mint a Nap felszíne. Azért sötét, mert az Univerzumnak van kora, és a legtávolabbi csillagok fénye egyszerűen még nem ért el hozzánk.
Cikk elolvasásaNem az anyag repül szét egy bizonyos pontból, hanem a galaxisok közötti tér tágul. Ezért nincs középpontja a tágulásnak: bármelyik galaxisból nézve ugyanazt látod, mintha az összes többi távolodna.
Cikk elolvasásaAz egyenletek szerint az anyagnak és az antianyagnak egyenlő mennyiségben kellett létrejönnie, találkozáskor pedig megsemmisítik egymást. Így az Univerzumban nem maradt volna más, csak sugárzás. Létezünk, tehát valahol felborult az egyensúly. Senki sem tudja, honnan származott.
Cikk elolvasásaAz életkort három független módszerrel becsülik meg: a korai Univerzumból visszamaradt ősi sugárzásból, a tágulás sebességéből és a legidősebb csillagok életkorából. Mindhárom körülbelül 14 milliárd évet ad, és ez az egyezés a legerősebb érv.
Cikk elolvasásaAz őszinte válasz: senki sem tudja, sőt lehet, hogy maga a kérdés is hibásan van feltéve. Ha az idő a tágulással együtt kezdődött, akkor a „korábban” szónak egyszerűen nincs mire vonatkoznia. Vannak hipotézisek, de egyelőre nincs mivel ellenőrizni őket.
Cikk elolvasásaA szó szokásos értelmében nem történt robbanás. Nem volt egy pont az üres térben, amely felrobbant, és nem repültek szét darabok. Egy nagyon forró és sűrű állapot volt mindenütt egyszerre, amely után növekedni kezdtek a távolságok minden között. A robbanás a térben zajlik. Itt maga a tér növekszik.
Cikk elolvasásaAz űrhajósok kiválasztása tölcsérként működik: a legtöbb szakaszban nem az erősségeket, hanem az elutasítás okát keresik. Papíron a diplomát, a tapasztalatot és az alkati adottságokat nézik. Gyakrabban az dönt, képes lennél-e fél évig együtt dolgozni olyan emberekkel, akiktől nem tudsz egyszerűen hazamenni.
Cikk elolvasásaA test helyreállítása hetekig tartó program szerint zajlik. Nehezebbnek bizonyul viszont visszatérni egy olyan élethez, amelyben te hozod a döntéseket, tömeg vesz körül, és a munka, amelynek éveket szenteltél, már véget ért.
Cikk elolvasásaAz állomáson a morzsa a legnagyobb ellenség. Súlytalanságban nem leesik, hanem lebeg, és bekerül a műszerekbe vagy a tüdőbe. Ezért az étlap olyan ételekre épül, amelyek nem morzsolódnak, hétköznapi kenyeret pedig nem visznek az állomásra.
Cikk elolvasásaA leggyakoribb elfoglaltság az ablakon való kitekintés. Erről szinte minden legénység beszámol, az állomáson pedig külön, nagy ablakokkal felszerelt modul is van erre. A többi a földi szabadidős tevékenységekhez hasonlít, csak éppen súlytalanságban.
Cikk elolvasásaÍgy nevezik azt az érzékelésbeli változást, amelyről a pályáról visszatérők számolnak be: egyetlen pillantásban ott van az egész bolygó, a légkör vékony sávja és a korábban oly fontosnak tűnő határok teljes hiánya.
Cikk elolvasása
1500 cikk 28 témában. Mindegyik után kvíz, és minden olvasás növeli a sorozatodat és a szintedet.