Miért nem bolygó többé a Plútó

A 2000-es évek elejére számos jeges égitestet fedeztek fel a Neptunusz pályáján túl. Először kisebbeket, aztán nagyobbakat, végül pedig egy olyat, amely tömegében meghaladta a Plútót. Világossá vált: vagy ez is bolygó, vagy pontosítani kell, mit nevezünk bolygónak.

Nem csak a méretről volt szó. A Plútó kisebb a Holdunknál, de a lényeg másban rejlik: nem egyedül mozog. Pályája egy egész égitestövön belül húzódik, amelynek ő csupán a legismertebb tagja, nem pedig a térség ura.

A Plútó az első két feltételnek megfelel. A harmadiknak nem: a közelében több ezer, hasonló eredetű objektum mozog. Az ilyen égitestek számára külön kategóriát hoztak létre, és a Plútó lett a legismertebb képviselője.

A harmadik pontot akkor is bírálták, és ma is bírálják. A megfogalmazás nem teljesen pontos: szigorúan véve egyetlen bolygó sem tisztította meg teljesen a pályája környékét, hiszen mindegyiknek vannak holdjai és pályatársai. Nem a teljes ürességről, hanem a mértékről van szó.

Szabály nélkül minden alkalommal bővíteni kellett volna a bolygók listáját, amikor egy újabb nagy égitestet találnak a Neptunuszon túl. A becslések szerint pedig még jó néhány ilyen égitest van ott. A meghatározás nem a Plútó kérdését oldotta meg, hanem azt, hogy mit kezdjünk egy egész égitestövvel.

Ez a történet egy másik okból is tanulságos: hasonló már korábban is történt. A 19. században a Mars és a Jupiter között keringő több égitestet szintén bolygónak nevezték először, az új felfedezések után azonban külön csoportba sorolták őket. A bolygók listája már korábban is rövidült.