Hogyan változott a módszer
- 1980-as évekA módszert először nyomozásokban használják: egyszerre azonosítja a tettest és tisztázza az ártatlant.
- 1990-es évekLétrejönnek a nemzeti profiladatbázisok, így az ország egész területén lehetővé válik az összehasonlítás.
- 2000-es évekNő az érzékenység: a profil már érintésből is kinyerhető, nemcsak egy foltból.
- 2018Egy ügyet nyílt családfakutatási adatbázisok segítségével oldanak meg: nem a tettesnél, hanem egy távoli rokonánál találnak egyezést.
Az utolsó fejlemény megváltoztatta a felderítetlen ügyek megközelítését. Korábban a profil hiánya az adatbázisban zsákutcát jelentett. Most elég megtalálni egy harmadfokú unokatestvért egy nyílt adatbázisban, majd felépíteni a családfát, és néhány emberre szűkíteni a kört.
Ugyanez a lehetőség vitát váltott ki a magánéletről. Az emberek azért töltötték fel az adataikat, hogy felkutassák az őseiket, nem pedig azért, hogy segítsék a bűnügyi nyomozást, és ehhez a felhasználáshoz általában nem adtak engedélyt. Azóta szigorították a hozzáférés szabályait.
Az árnyoldal
A második csempe a legfontosabb tanulság. Nem a hamis bizonyítékok vagy a rosszindulat, hanem a szokásos szemtanúi azonosítás bizonyult a téves ítéletek leggyakoribb forrásának. A szemtanúk közben általában nagyon magabiztosak voltak.
Magának a módszernek is vannak gyenge pontjai. Minél nagyobb az érzékenység, annál könnyebb olyan ember profilját kinyerni, aki korábban egyszerűen megfogta a tárgyat, vagy akinek a nyomát a helyszínen átvitték. Ismertek olyan esetek, amikor ez messzire tévútra vitte a nyomozást.
Ebből fontos különbség adódik: az elemzés arra válaszol, kihez tartozik a nyom, nem arra, hogyan került oda. A második kérdést maga a nyomozás tisztázza, és a kettőt nem szabad összekeverni.
A tárgyi bizonyítékok tárolásának rendje is megváltozott. Mivel egy régi ügyet akár húsz évvel később is fel lehet deríteni, a bizonyítékokat tovább és gondosabban őrzik, sok országban pedig kötelező megőrzési szabályokat vezettek be a súlyos bűncselekmények esetére.
Egy másik nehézség is megjelent: a régi bizonyítékokat gyakran a mai óvintézkedések nélkül tárolták. Emiatt az archív anyagok egy része szennyeződött, és alkalmatlanná vált a modern elemzésre.
Olvasd végig a Miqo alkalmazásban
Még 1 perc, a végén pedig kvíz. Itt találod: „Bűnözés → Felderítetlen ügyek”
Irányítsd ide a telefonod kameráját, és megnyílik az App Store vagy a Google Play.
Források
- A genetikai vizsgálatot alkalmazó ítélet-felülvizsgálatok megmutatták, hogy a téves ítéletek többsége téves szemtanúi azonosításon alapult
- a módszerek érzékenységének növekedése pedig fokozta a nyomok átvitelének és szennyeződésének kockázatát