Miért nem marad meg a bók?
Valaki azt mondja neked: „Nagyszerűen teljesítettél”, és egy óra múlva már semmi sem marad belőle. Nem hálátlanságról van szó. Az agyad összeveti az új üzenetet azzal, amit már tud rólad, és ha nem egyeznek, egyszerűbb megmagyaráznia az üzenetet, mint átírnia a képet: udvarias volt, nem látta a vázlatokat, csak mondania kellett valamit.
Ezt önmegerősítésnek nevezik: a megszokott önképed erősebben tartja magát, mint valami kellemes. A dicséret ott gyökerezik meg a legjobban, ahol amúgy is biztos vagy magadban, és ott a legkevésbé, ahol éppen a legnagyobb szükséged lenne támaszra. Ugyanezért nem javítja az alacsony önbecsülésű emberek hangulatát az olyan mondatok ismételgetése sem, mint hogy „Csodálatos vagyok”: egy kísérletben az ismétlés után még rosszabb lett a hangulatuk, mint azoké, akik semmit sem ismételtek.
Nincsenek szigorú mérések arról, hová tűnik a bók az első másodpercben. Az alábbi arányok nem kutatási eredmények, csak illusztrációk: nézd meg, melyik reakció jellemző rád.
Mit kezdesz a dicsérettel az első másodpercben?
Az intelligenciáért kapott dicséret feltételként hat
A második ok komolyabb. A „Te okos vagy”, a „Te tehetséges vagy” ajándéknak hangzik, de feltételként működik. Ha azért vagy okos, mert sikerült, akkor amikor legközelebb nem sikerül, a következtetés rólad fog szólni, nem a feladatról. Az értéked ingataggá válik: az eredménnyel együtt emelkedik és zuhan. Az ilyen önbecsülés lehet magas, de függő, és folyamatosan fenn kell tartanod.
Carol Dweck és kollégái kísérleteiben a gyerekeket különbözőképpen dicsérték meg a feladatok megoldása után. Akiket az eszükért dicsértek, később inkább olyan feladatokat választottak, amelyeknél biztosra vehették a sikert, és kudarc után rosszabbul teljesítettek. Akiket az erőfeszítésükért dicsértek, gyakrabban választottak nehezebb feladatot. A minta különböző vizsgálatokban is megismétlődött, de a hatás erőssége a mintától függ.
„Okos vagy, tehetséges vagy.” Teljes egészében rólad szóló ítélet, jó, de törékeny. A következő hiba érvényteleníti.
„Háromszor átírtad, és végül sikerült.” Azt írja le, amit tettél. A hiba semmit sem érvénytelenít, csak a következő lépés.
A különbség nem az udvariasságban rejlik, hanem abban, mi marad benned. Az első mondatból egy címkét viszel magaddal, amelyet mostantól védened kell. A másodikból annak a leírását, amit meg tudsz ismételni.
Az önbecsülés a másodikból növekszik: abból, hogy összegyűlnek a bizonyítékok arra, hogy meg tudsz birkózni a dolgokkal. Másvalaki beléd vetett bizalma ezt nem pótolja, inkább a beszélőről árul el többet, mint rólad. Maga a mechanizmus következetesen megjelenik a kutatásokban, az viszont vitatott, hogy a dicséret mennyire mozdítja el az önbecsülést: a számok vizsgálatról vizsgálatra jelentősen eltérnek.
Olvasd végig a Miqo alkalmazásban
Még 1 perc, a végén pedig kvíz. Itt találod: „Pszichológia → Önértékelés”
Irányítsd ide a telefonod kameráját, és megnyílik az App Store vagy a Google Play.
Források
- J. Wood, E. Perunovic és J. Lee, Psychological Science, 2009 - pozitív önmegerősítések és hangulat alacsony önbecsülés esetén. C. Mueller és C. Dweck, Journal of Personality and Social Psychology, 1998 - az intelligenciáért és az erőfeszítésért járó dicséret