A kísérlet, amely félresiklott
A húszas években egy nagy gyárban ki akarták deríteni, milyen megvilágítás mellett dolgoznak a legjobban az emberek. A feladat egyszerű és mérnöki volt: megtalálni az optimális értéket. Elkezdtek több fényt adni, a termelés pedig nőni kezdett. Minden a várakozások szerint alakult.
Ezután csökkenteni kezdték a világítást, a termelés visszaesésére számítva. A termelés ennek ellenére tovább nőtt, és még a holdfényhez közeli megvilágítás mellett is stabil maradt. A mérnöki magyarázat összeomlott, és megjelent egy másik: az emberek egyszerűen azért dolgoznak jobban, mert figyelik őket.
A kísérlet bebizonyította, hogy a dolgozókra fordított figyelem önmagában növeli a termelést.
Ez a megfogalmazás később jelent meg, és gyenge alapokon nyugodott. Amikor újra megvizsgálták az eredeti feljegyzéseket, kiderült, hogy kevés csoporttal dolgoztak, a feltételek más változtatásokkal egyidejűleg módosultak, és a növekedések egy része a munkahét kezdetére esett.
Mit mutatott az újraelemzés
Évtizedekkel később kutatók megtalálták az eredeti adatokat, és újraszámolták az eredményeket. A híres hatás tiszta formáját nem találták meg bennük. Más magyarázatokra viszont fény derült: a munkásnőket egy különálló, kis csoportba válogatták, másképp fizették őket, szüneteket vezettek be, és megbeszélték velük a változtatásokat.
A megfigyelés hatása a termelésre: az eredeti adatok gyengék, az ismételt vizsgálatok eredményei nem egyértelműek
Ettől még magát az elképzelést nem vetették el. Számos más területen is megerősítést nyer, hogy a kutatásban való részvétel megváltoztatja a viselkedést: az emberek gyakrabban mosnak kezet, ha tudják, hogy figyelik őket, és pontosabban vezetnek naplót, ha ellenőrzik őket. A híres gyár egyszerűen nem bizonyította ezt.
Miért maradt fenn ilyen sokáig a történet
Minden megvan benne, ami egy emlékezetes történethez kell: váratlan fordulat, egyszerű tanulság és gyakorlati következtetés a vezetők számára. Az ilyen történeteket szívesebben mesélik tovább, mint az adatok elemzését, és évtizedekkel is túlélik saját megcáfolásukat.
Egy hasznos tanulsága azért maradt, mégpedig módszertani. Az emberek mérésének ténye megváltoztatja azt, amit mérünk, és ezt már a kutatás megtervezésekor figyelembe kell venni, nem a vita végén.
Olvasd végig a Miqo alkalmazásban
Még 1 perc, a végén pedig kvíz. Itt találod: „Pszichológia → Lustaság és motiváció”
Irányítsd ide a telefonod kameráját, és megnyílik az App Store vagy a Google Play.
Források
- A Hawthorne-üzemben végzett vizsgálatokat 1924-1932 között folytatták. A fennmaradt eredeti adatok 2009-2011 között elvégzett újraelemzése nem erősítette meg a hatást az eredetileg állított formában