Egy nap étrendje
Az arányokat könnyű megmagyarázni. A gabona kevés munkával is sok energiát adott, és jól tárolható volt, míg a húshoz állatot kellett tartani, amely ráadásul élve többet ért: tejet, gyapjút vagy igavonó erőt adott.
A történészek becslése szerint a kenyér és a kása az összes kalória akár kétharmadát is adhatta. Ezért jelent a „kenyér” szó sok nyelvben általában ételt is.
Nem egészen úgy, ahogy gondolnád
A parasztok azért ittak sört és bort, mert a víz veszélyes volt.
Vizet is ittak, méghozzá sokat: a kutak és a források voltak a fő vízforrások. A gyenge sör és a hígított bor elterjedt volt, de ételként és a munkabér részeként, nem azért, mert féltek a víztől.
A közkeletű képtől az étrend változatossága is eltért. A konyhakertből káposzta, répa, hagyma és bab került az asztalra, az erdő pedig gombát, bogyós gyümölcsöket és dióféléket adott. Az étrend nem mindig vált egyhangúvá, hanem a tél végén, amikor elfogytak a készletek.
Ezért oszlott az év egy bőséges és egy ínséges félévre. Ősszel jóval jobban ettek, mint tavasszal, az új termés előtti tavaszi hónapok pedig a legnehezebbek voltak, a források is így nevezték őket.
A földrajz is erősen meghatározta az étrendet. A tengerparti vidékeken a hal váltotta fel a húst, és mindennapos étel volt. A hegyvidékeken a tejtermékek kerültek az étrend középpontjába, délebbre pedig az olívaolaj és a hüvelyesek váltak meghatározóvá.
Az is számított, hogyan készítették el az ételt. A kemencét nem fűtötték be minden nap, ezért kenyeret hetente egyszer vagy még ritkábban sütöttek, a meleg ételt pedig egyetlen fazékban főzték. Ezért voltak olyan gyakoriak a leveses egytálételek: nem ízlés kérdése volt, hanem így egyetlen edénnyel és egy tűzzel is boldogultak.
Az új élelmiszerek is megváltoztatták a képet. A burgonya megjelenése Európában néhány nemzedék alatt egész régiók étrendjét fordította fel: ugyanakkora területről több élelmet adott, és egész télen tárolható volt.
Mi adta a paraszti étrend alapját?
Igaz, hogy veszélyessége miatt nem ittak vizet?
Források
- A táplálkozástörténészek becslése szerint a gabonafélék adták a paraszti étrend kalóriáinak legnagyobb részét
- húst időszakosan fogyasztottak, az élelmiszerek elérhetőségének évszakos változásai pedig erőteljesebbek voltak, mint az évszázadok közötti különbségek
A sorozat folytatása: „A múlt mindennapjai”
2 cikk teljes terjedelmében az oldalon, még 3 az alkalmazásban
