A macskamúmia áldozat, nem temetés
Nem egyenként, hanem tömegével találják őket. Szakkara, Bubasztisz és Beni-Haszan katakombáiban ezrével feküdtek a csomagok, rétegenként egymáson. A fő hullám nagyjából az i. e. 7. századtól az i. sz. első századaiig tartott: a késői kor, a Ptolemaioszok kora és a római Egyiptom idején, amikor tömegessé vált a templomokhoz zarándoklás.
A logika egyszerű volt. A macska Basztet istennő állata volt, más helyeken pedig az olyan oroszlánfejű istennőké is, mint Pakhet. Ahhoz, hogy a kérés célba érjen, közvetítő kellett, a múmia pedig úgy működött, mint egy levél: a testet megőrizték, így az állat lelke eljuthatott a címzetthez, és átadhatta a kérést. A zarándok elment a templomba, megkapta a kész múmiát, a pap pedig elhelyezte a katakombában, így a kérés útnak indult. Erre épült az egész folyamat: a templomban macskákat tenyésztettek és neveltek, a megfelelő időben megölték, bebalzsamozták és bepólyálták őket.
A házi kedvenceket is bebalzsamozták, de ez ritka volt. A legismertebb Ta-miu, Thutmosz herceg kedvenc macskája: számára feliratos kőszarkofágot faragtak. A különbség azonnal látszik: a kedvencnek külön koporsója és neve van, az áldozatnak pedig pólyái és közös gödre.
A pólyák alatt nem mindig macska fekszik
Ma nem bontják ki a múmiákat, hanem átvilágítják őket. Amikor Manchesterben több mint 800 egyiptomi állati csomagot vizsgáltak röntgennel és CT-vel, változatos kép tárult fel.
A legegyszerűbb hamisítványnak nevezni őket, de maguk a kutatók nem így gondolják. Valószínűbb, hogy a csomagokba mindent beletettek, ami a szent állathoz kapcsolódott: alomanyagot, héjakat, a kifutóból származó homokot. Egy hívőnek ez elég lehetett. A vásárló megtévesztése sem zárható ki: a csomagból nem lehet kiolvasni a szándékot.
Egy dolog világos: a lépték. A macskák szinte mindig fiatalok, és egy részüknél elmozdult nyakcsigolyákat találnak, amit szándékos leölés nyomaként értelmeznek. Az állatokat nem megvárták, hanem a kereslethez igazodva szállították: ez templomi termelés volt, nem temető.
A vég is illett a kezdethez. 1890-ben Liverpoolba szállítottak egy Beni-Haszan közelében talált macskamúmia-szállítmányt, majd trágyaként árverésre bocsátották, így az angol földeket azzal trágyázták, amit Egyiptomban gondosan katakombákba helyeztek. Néhány múmiát múzeumok szereztek meg, a többi a földbe került.
Miért vitt a zarándok macskamúmiát a templomba?
Mi lehetett egy macskát rejtő csomagban?
Források
- A Manchesteri Múzeum és az egyetem állati múmiákról szóló kutatása (több mint 800 csomag röntgen- és CT-vizsgálata), valamint a szakkarai, bubasztiszi és Beni-Haszan-i katakombákról szóló publikációk alapján
- az 1890-es liverpooli árverésről az akkori újságok tudósításai számolnak be
A sorozat folytatása: „Egyiptomi mítoszok”
2 cikk teljes terjedelmében az oldalon, még 3 az alkalmazásban
