Minden cikkből egy kérdés, a helyes válasszal és rövid magyarázattal. Előbb tesztelnéd magad? Rejtsd el a válaszokat.
A válaszok rejtve vannak: kattints egy kártyára, és megjelenik a válasz.
Válasz: B. Az istenek e megtévesztés miatt vették el a tüzet az emberektől, a lopás pedig a következő lépés lett.
Válasz: A. Narcissus felismerte önmagát, de a tükörkép továbbra is valódi találkozás nélküli választ ígért.
Válasz: B. Névtelenül is távozhatott volna, de a távozó hajóról elkiáltotta a nevét, így az óriás név szerint megátkozhatta.
Válasz: C. Az állati alak álcaként és rejtőzésként szolgál, ráadásul egy konkrét akadály megkerülésében is segít.
Válasz: A. A büntetésként történő átváltozás változata körülbelül hétszáz évvel később jelenik meg.
Válasz: A. A büntetés többnyire a halandó és az isten közötti határ átlépését követte, nem az embereknek okozott kárt.
Válasz: A. Az eső, a cím és az ismerős út hétköznapinak tűnik, miközben csak az eltűnt utas lehetetlen.
Válasz: C. Egy üres ház magyarázatot követel, a hétköznapi okok viszont unalmasak, ezért nem mesélik tovább őket.
Válasz: C. A pletykák a piacvezetőkhöz tapadnak: egy mindenki által ismert láncról szóló történetet csábítóbb továbbadni.
Válasz: A. Az alkotója név szerint ismert, a dátum pedig pontos.
Válasz: A. Ez a hivatkozás forrás látszatát kelti, miközben lehetetlenné teszi az ellenőrzést.
Válasz: B. A forrás közel van, mégis elérhetetlen, ezért nem tudod ellenőrizni, a bizalom viszont már megvan.
Válasz: C. A levedlett bőr hátrahagyott testre hasonlít, a földből való visszatérés pedig a halottak világából való visszatérésre.
Válasz: C. Festményeken és sírköveken a szemlélőhöz szóló üzenetként jelent meg: az élet rövid, gondold át, mire fordítod.
Válasz: C. A ∞ jel a határ nélküli növekedés rövidítése, nem egy létező szám neve.
Válasz: C. A tengerészek szerint fütyüléssel szelet lehetett támasztani, a népi hiedelmek pedig gonosz szellemek hívására használták.
Válasz: A. A babonák ritkán hagynak írásos nyomot: akkor jegyzik le őket, amikor az eredetük már feledésbe merült.
Válasz: C. A 13 a kényelmes, teljes 12-es sor után következik, és a megszokott számolásban feleslegesnek tűnik.
Válasz: A. A kimondott szavakat vissza lehet vonni, ami viszont eltört, azt nem, így az esemény visszafordíthatatlanná válik.
Válasz: C. A macskák nesztelenül jártak éjjel, és nem engedelmeskedtek az embernek, ezért a gonosz erőktől való félelem részévé váltak.
Válasz: C. Ide tartozik az az elképzelés is, hogy ami egyszer érintkezett, az örökre összekapcsolódik.
Válasz: B. A múmia közvetítőként szolgált: a szent állat lelke juttatta volna el a kérést az istenséghez.
Válasz: B. Az egyiptomi elképzelések szerint a rítusok elvégzésétől függött a világrend.
Válasz: C. A sólyom az eget és a hatalmat, a sakál a temetőt, az íbisz pedig a számolást és az írást jelenti.
Válasz: A. A ka, a ba, a név, az árnyék és a szív mind másképp viselkedett.
Válasz: B. Úgy tartották, hogy ha az elhunytat munkára szólítják a túlvilágon, a szobrocskáknak kell válaszolniuk a hívásra és munkába állniuk helyette.
Válasz: C. A szívet az emlékezet, a lelkiismeret és a jellem tárházának tartották, ezért ez tanúskodott az ember tetteiről.
Válasz: B. A népi világkép a teret a saját és az idegen világra osztotta, a kettő közötti határt pedig a legnyugtalanabb helynek tartották.
Válasz: A. A szünet megakadályozta, hogy kapkodva még messzebbre menj, és segített meghallani a harangszót, a kutyaugatást vagy a fejszecsapást.
Válasz: C. A kunyhó a világok határán áll, és a bejárata először a holtak felé néz.
Válasz: B. Gazdának vagy nagyapónak szólították, ételt hagytak neki, és költözéskor magukkal hívták.
Válasz: B. A mezőkön és a fákon jelentek meg, nem a folyók mélyén.
Válasz: B. A középen található orrnyílás egyetlen szemgödörnek tűnik, és ilyen koponyákat ott találtak, ahol a küklopszokról meséltek.
Válasz: C. Aki még soha nem látott krokodilt, annak ez a prédikációkból ismert sárkány volt.
Válasz: A. A különböző lényeket sárkánynak nevezték, és ismerős veszélyekből, kígyókból, ragadozókból, vízből és csontokból, rakták össze őket.
Válasz: C. Egy megmagyarázhatatlan csont, egy idegen állat vagy a másoló hibája adott anyagot a mesélőknek a legendához.
Válasz: C. A nyugati sárkány a hőstörténet ellenfele, a keleti pedig olyan erő, amelyhez kéréssel fordulnak.
Válasz: C. A halált utazásként képzelték el, ehhez pedig közlekedési eszközre, a révésznek szánt fizetségre és útravalóra volt szükség.
Válasz: A. Az akkori hallgató számára ez ismerős táj volt, nem elvont metafora.
Válasz: A. A túlvilágot a megszokott életből építették tovább: mezőkből, harcoscsapatokból, hivatali rendből vagy poros földből.
Válasz: C. Az egyetlen temetőn belüli gazdag és szegény temetkezések közötti különbség az egyenlőtlenség mérésének egyik módja.
Válasz: C. Nem büntetés és nem jutalom volt: szenvedés és értelem nélküli létezés.
Válasz: A. A séma sok okból egyezhet, egy furcsa részlet viszont szinte mindig a történetek rokonságára utal.
Válasz: C. A szörny azt a határt jelöli, ahol az ismeretlen kezdődik, és ahová jobb nem belépni.
Válasz: A. A mítoszban a sebezhetetlenséget szertartással vagy szerződéssel hozzák létre, ezek pedig szinte mindig hagynak egy rést.
Válasz: B. Nem az erőt vagy az észt tesztelik, hanem azt, hogy hajlandó vagy-e emberhez méltón cselekedni, amikor ez nem éri meg neked.
Válasz: C. A tilalom drámává teszi a történetet: szinte elkerülhetetlenül megszegik, és a határ átlépésének ára van.
Válasz: C. Ezekben a történetekben a tűz, a mesék és a mesterségek a szabályok megszegésén keresztül érkeznek.
Válasz: B. A teremtő megalkotja a világot, a kulturális hős pedig megszerzi a tüzet, az írást vagy a gabonát, és átadja az embereknek.
Válasz: B. A hős tehát lehet félisten, de lehet egyszerű ember is, isteni ősök nélkül.
Az alkalmazásban minden cikk után jön egy ilyen kvíz, és minden olvasás növeli a sorozatodat és a szintedet.