HU
LetöltésLetöltés
90tény

90 pszichológiai érdekesség az emberi viselkedésről

Minden cikk lényege két-három mondatban. Érdekelnek a részletek? Nyisd meg a cikket, 2 perc alatt elolvasható.

Manipuláció

Miért győz meg a «csak neked» mondat

A „csak neked” kifejezés nem a kedvezmény nagysága miatt működik, hanem egyszerre három dolgot tesz: ritkává teszi az ajánlatot, személyesen szólít meg, és szívességként állítja be az ügyletet. A szívességre hamarabb akarsz válaszolni, mint ahogy összehasonlíthatnád a feltételeket.

Cikk elolvasása

Miért nehéz nemet mondani másoknak

Azért nehéz nemet mondanod, nem azért, mert gyenge lennél. Egy személyes, közvetlen kérés úgy működik, hogy a „nemet” hangosan és azonnal ki kell mondanod, míg az „igen” abban a pillanatban semmibe sem kerül - később fizetsz érte.

Cikk elolvasása

Miért kér az önkéntes először aláírást?

Az aláírás semmibe sem kerül, éppen ez a lényeg. Amikor beleegyezel valamibe, ami apróság, nem a témáról alkotott véleményed változik meg, hanem az önmagadról alkotott képed: most már olyan ember vagy, aki ezt támogatja. A következő kérés nagyobb lesz, és már magadnak kell nemet mondanod.

Cikk elolvasása

Így működik a kötelességérzet

A kötelességérzet nem jellemvonás, hanem társadalmi szabály: kaptál valamit, add vissza. Már maga az ajándék bekapcsolja, még azelőtt, hogy eldöntenéd, szükséged volt-e rá. A manipuláció ott kezdődik, ahol az szabja meg a viszonzás módját, aki először adott.

Cikk elolvasása

Hogyan manipulálnak a csenddel

A csend azért működik eszközként, mert nem hagy nyomot: nem hangzott el semmi, mégis neked kell mindent megmagyaráznod. Nézzük meg, miben különbözik a szünet a büntetéstől, és miért billenti ki ilyen gyorsan a lábad alól a talajt a csend.

Cikk elolvasása

Mi is valójában a gaslighting?

A gaslighting nem a tényekről szóló hazugság, hanem annak a letagadása, hogy képes vagy-e érzékelni őket. A vita többé nem arról szól, mi történt, hanem arról, mi a baj a fejeddel.

Cikk elolvasása

Mi az „alacsony labda” technika

Először rávesznek, hogy kedvező feltételekkel igent mondj, aztán rontanak ezeken a feltételeken. Logikus lenne visszalépni, de a legtöbben beleegyeznek: a döntés már megszületett, és lélektanilag nehezebb megváltoztatni, mint elfogadni az új feltételeket.

Cikk elolvasása

Szokások

Honnan ered a 21 napos szokásmítosz

A 21-es szám nem a szokások kutatásából származik. Egy plasztikai sebész említette egy 1960-as könyvben, arról írva, mennyi idő alatt szoktak hozzá a páciensek az új arcukhoz. Amikor végre megmérték a szokások kialakulását, más szám jött ki, ráadásul hatalmas szórással.

Cikk elolvasása

Miért térsz vissza a régi szokásokhoz

Az új szokás nem törli ki a régit - ráépül. A régi „körülmény → cselekvés” kapcsolat érintetlenül megmarad, és bekapcsol, amikor visszatérsz a megszokott körülmények közé: ugyanoda, ugyanabban az időben, ugyanolyan fáradtan.

Cikk elolvasása

Miért törik meg a szokás a 4. napon

Az első napokban a szokást az újdonság tartja életben, nem az automatizmus. A 4. napra az újdonság elmúlik, a „kiváltó inger → cselekvés” kapcsolat viszont még nem alakult ki, így nincs, ami fenntartsa. Ez matematika, nem akaraterőhiány.

Cikk elolvasása

Miért könnyebb elkezdeni, mint folytatni

A kezdet önmagát táplálja: egy új terv azonnali jutalmat ad, a végeredmény képét. A folytatás nem ad ilyen jutalmat: az agy erősebben reagál a váratlanra, mint a megszokottra. Ráadásul elkezdeni egyetlen döntés, folytatni viszont azt jelenti, hogy minden nap újra döntesz.

Cikk elolvasása

Miért halogatunk

A halogatás nem lustaság, hanem a feladathoz kapcsolódó kellemetlen érzelem elől való menekülés. Nem a munkát halogatod, hanem azt, ahogyan érzed magad közben.

Cikk elolvasása

Önértékelés

Miért nem ad önbizalmat a siker

Az önbizalmad nem magától a teljesítménytől nő, hanem attól, hogy kinek tulajdonítod. Ha minden siker a szerencse és a körülmények számlájára kerül, belül semmi sem változik - bármennyi győzelmet is gyűjtesz össze.

Cikk elolvasása

Honnan ered a belső kritikusod

A belső kritikusod nem jellemvonás és nem ellenség. Inkább egy régi előrejelző rendszer: mások értékeléseiből épült fel, és még azelőtt bekapcsol, hogy bárki más észrevenné a hibát. Gyorsan működik, de olyan szabályok szerint, amelyeket nagyon régen kapott.

Cikk elolvasása

Tömegpszichológia

Hogyan találták el 787-en egy bika súlyát

1906 decemberében egy plymouthi állatkiállításon csaknem nyolcszázan tippelték meg, mennyit nyom majd egy bika a feldolgozás után. Egy-egy résztvevő nagyot tévedett, az összesített válasz mégis kevesebb mint 1%-kal tért el a valóságtól. Így működik az átlagolás - de csak néhány feltétel mellett.

Cikk elolvasása

Miért tűnik el a szégyen a tömegben

A szégyen azt jelzi: „látnak és felismernek”. A tömegben ez a jel elhalkul: megszűnsz különálló személy lenni, és a tömeg részévé válsz. Ezt deindividuációnak nevezik. A norma azonban nem tűnik el - a személyes mércéd helyére a csoport normája lép.

Cikk elolvasása

Miért nem segít senki az utcán

Minél több ember van körülötted, annál kisebb az esélye, hogy valaki közbelép. Nem érzéketlenségből: a felelősség mindenki között megoszlik, és maga a helyzet szinte mindig kétértelműnek tűnik.

Cikk elolvasása

Miért ragadós a taps

Nem azért kezdesz tapsolni, mert neked tetszett a legjobban, hanem mert a teremben már tapsolnak. És ugyanezért hagyod abba is: valaki elsőként engedi le a kezét.

Cikk elolvasása

Hogyan születik a pánik a tömegben

A tömegben a pánik nem egy sikollyal kezdődik. Először mindenki túl sokáig egy helyben marad, mert a többiek nyugalmát úgy értelmezi, hogy „nem történik semmi”. Amikor pedig végre megmozdulnak, a végkimenetelt már nem a psziché, hanem a testek sűrűsége dönti el.

Cikk elolvasása

Így működik a többségi hatás

Amikor körülötted mindenki magabiztosan rossz választ mond, nagyjából minden harmadik alkalommal te is azt mondod. Nem azért, mert nem látod az igazságot: az agyad a többség egyetértését a valóságról szóló adatként kezeli, és közben nem akar egyedül szembemenni a többiekkel.

Cikk elolvasása

Amikor a tömeg szorítássá válik

A tömegnyomásban az emberek nem azért halnak meg, mert eltaposják őket, hanem mert összepréselődnek: a mellkasuk nem tud kitágulni. Nem a pánik, hanem a sűrűség váltja ki ezt az állapotot - nagyjából 5-6 ember/m²-től már nem te döntöd el, merre mozdul a tested.

Cikk elolvasása

Magány

Miért kapcsolsz be sorozatot az üres lakásban

Nem egyszerűen a hangot kapcsolod be, hanem egy olyan társaságot, amely semmit sem akar tőled. Az ismerős hangok úgy hatnak, mintha emberek lennének a szobában, az ismerős történet pedig nem követel figyelmet. Ezért este gyakrabban nézed ötödször a régi kedvencedet, mint azt, ami régóta vár a „megnézendő” listádon.

Cikk elolvasása

Tényleg ragályos a magány

Egy nagy megfigyeléses vizsgálatban a magány végigterjedt a kapcsolati hálón: egy magányos ember barátai gyakrabban voltak magányosak, mint a véletlenszerűen kiválasztott emberek. A mechanizmus közben teljesen hétköznapi, semmi misztikus nincs benne.

Cikk elolvasása

Megóv a közösségi média a magánytól?

A hírfolyam a kapcsolat jeleit adja: arcokat, híreket, azt az érzést, hogy képben vagy. A magány azonban nem a jelekre, hanem a kölcsönösségre reagál - arra, amikor valaki konkrétan feléd fordul. A közösségi média pontosan annyit segít, amennyire elvezet ehhez a kölcsönös kapcsolódáshoz.

Cikk elolvasása

Miért érzed magad magányosnak még barátok között is

A magány nem a körülötted lévő emberek száma, hanem a szakadék aközött, amilyen közelségre vágysz, és amilyenben részed van. A barátok betölthetik ennek az egyik fajtáját, miközben a másikat alig érintik. Ezért lehet egy közös asztalnál ugyanolyan üres, mint otthon, egyedül.

Cikk elolvasása

Miért ijesztő a csend

A csend nem tünteti el a hangokat - csak leveszi róluk az álcát. A hallás érzékenyebbé válik, előtérbe kerül a pulzusod és a füled csengése, a figyelem pedig külső kapaszkodó híján befelé fordul. Nem az üresség ijesztő, hanem az, ami hallhatóvá válik benne.

Cikk elolvasása

Mi a magány spirálja

A magány megváltoztatja az észlelést: az ember fenyegetést és ridegséget kezd észrevenni mások viselkedésében ott is, ahol ezek nincsenek jelen. Távolodni kezd, egyre kevesebb kapcsolata lesz, és bezárul a kör.

Cikk elolvasása

Miben különbözik a magány az egyedülléttől

Az egyedüllét arról szól, hogy nincs melletted senki. A magány arról, hogy kevesebb közelség jut neked, mint amennyire szükséged van. Az első az embereket számolja, a második a szakadékot. Ezért lehetsz magányos egy zsúfolt vonaton, miközben otthon, egyedül nyugodt vagy.

Cikk elolvasása

Gyermekkor

Miért ismétled a szüleid mintáját

Nem jellemgyengeségből másolod a szüleidet. A minta még azelőtt rögzült, hogy lett volna emléked, amellyel felidézhetnéd - és nem döntésből, hanem megszokásból kapcsol be. De nem maga a minta öröklődik tovább, hanem az, mennyire összefüggően tudsz mesélni róla.

Cikk elolvasása

Honnan ered a hibázástól való félelem

A hibázástól való félelem nem veleszületett - darabonként áll össze. Egy felnőtt arcából a füzeted fölött, abból, hogy „te vagy nálunk az okos”, és abból a napból, amikor az egész osztály először látta a hibádat. Serdülőkorra az agyad már tudja: a hiba rólad szól, nem a módszerről.

Cikk elolvasása

Miért csak darabokban emlékszel az első évekre

Kora gyermekkorban minden rögzült - méghozzá elég jól. Csakhogy az ezeket a nyomokat tároló agy a következő években átalakult, és még nem voltak szavak vagy történet, amelyekkel elő lehetne hívni egy epizódot. Kezdet és vég nélküli töredékek maradnak.

Cikk elolvasása

Miért nem múlnak el a gyermekkori sérelmek

Az epizód halványul el, nem a következtetés. A gyermek nem is annyira a jelenetet jegyzi meg, hanem azt, mit jelent ez számára. A következtetés később nem emlékként, hanem a világról szóló tudásként tárolódik - a tudásnak pedig nincs dátuma. Ezért a sérelem nem múltnak érződik.

Cikk elolvasása

Hány évesen tanul meg hazudni a gyerek?

Az első hazugság körülbelül két és fél éves korban jelenik meg, négyéves korra pedig szinte mindenki hazudik. Ez nem jellemhiba, hanem két új képesség mellékhatása: annak megértése, hogy a másik nem ugyanazt tudja, amit te, valamint az igazság magadban tartása.

Cikk elolvasása

Mi a biztonságos kötődés

A biztonságos kötődés nem a nyugodt, sosem síró gyerekről szól. Hanem a visszatérés gyorsaságáról: milyen hamar nyugszik meg egy felnőtt mellett, és kezd újra játszani. Nem tökéletes szülők építik fel, hanem ezernyi apró helyreállítás a kisebb kibillenések után.

Cikk elolvasása

Döntések

Hogyan nem nyomta meg a gombot egy tiszt 1983-ban

A figyelmeztető rendszer rakétaindítást jelzett, az utasítások pedig előírták, hogy ezt jelentsék a feletteseknek. A szolgálatban lévő tiszt megnézte a célpontok számát, és úgy döntött, hogy hibás a rendszer: egy valódi támadás nem így nézne ki. Igaza lett, döntése pedig tankönyvi példává vált arra, hogyan vitatkozik a józan ész a műszerekkel.

Cikk elolvasása

Miért nehéz két jó közül választani

Két jó lehetőség közül nehezebb választani, mint egy jó és egy rossz közül. Nem azért, mert bizonytalan vagy: minél közelebb állnak egymáshoz értékben a lehetőségek, az agynak annál tovább tart felépítenie köztük a különbséget, a másikról lemondani pedig nem megkönnyebbülésnek, hanem veszteségnek érződik.

Cikk elolvasása

Miért bánjuk a döntéseinket

A megbánás nem arról szól, hogy rosszul választottál. Arról, hogy az agyad továbbrajzolja azt a lehetőséget, amelyet nem választottál - és hátrányok nélkül teszi. Minél könnyebb elképzelni egy másik kimenetelt, annál hangosabb a „mi lett volna, ha”.

Cikk elolvasása

Miért változtatja meg az ár az ízt

Az ár hamarabb elér a nyelvedhez, mint a bor. Az agyadnak van ideje elvárást kialakítani, és azt a receptorok jelzéseihez keveri. Ezért ugyanaz a bor egy „drága” palackból tényleg kellemesebb - nem csak a szavaidban, hanem az örömért felelős agyterületeken is.

Cikk elolvasása

Miért kötözte magát Odüsszeusz az árbóchoz

Odüsszeusz tudta, hogy hallani fogja a sziréneket, és vonzódni fog hozzájuk. Ezért előre döntött, amíg még józanul gondolkodott: viasszal bedugaszoltatta az evezősök fülét, magát pedig megkötöztette. Ez a legrégebbi példája egy ma is használt módszernek: megkötni a jövőbeli önmagadat, amíg a jelenlegi éned még józanul gondolkodik.

Cikk elolvasása

Miért van olyan sok donor Ausztriában

Az országok között óriási különbség van abban, hányan járulnak hozzá a szervadományozáshoz, és ezt nem az emberek halálhoz való viszonya magyarázza, hanem egyetlen sor az űrlapon: a hozzájáruláshoz vagy a visszautasításhoz kell bejelölni egy négyzetet.

Cikk elolvasása

Mi az a választási bénultság?

A választási bénultság az, amikor annyi lehetőség van, hogy egyet sem választasz. Nem lustaságról van szó: minden új lehetőséggel nő az összehasonlítások mennyisége és a többi lehetőségről való lemondás ára.

Cikk elolvasása

Mi az a csali-hatás a menüben?

A listához hozzáadnak egy lehetőséget, amelyet senki sem választana, és ettől mindenki másképp dönt. A csali nem azért van, hogy eladják: más a feladata, mégpedig hogy mellette a szomszédos lehetőség egyértelműen jó vételnek tűnjön.

Cikk elolvasása

Az elsüllyedt költségek csapdája

Amit már elköltöttél, azt nem kaphatod vissza, ezért nem kellene befolyásolnia a jövőről szóló döntéseidet. Mégis befolyásolja: az emberek végignéznek egy unalmas filmet, megeszik az ízetlen ételt, és éppen azért visznek tovább egy projektet, mert már befektettek bele.

Cikk elolvasása

Lustaság és motiváció

Miért mutatja meg a bank az idős kori arcodat

Az agyad nagyjából úgy viszonyul a jövőbeli önmagadhoz, mint egy idegenhez: pénzt adni neki majdnem olyan kellemetlen, mint valaki másnak adni. Kísérletekben az embereknek megmutatták a saját arcuk megöregített képét, és ezután észrevehetően többet tettek félre.

Cikk elolvasása

Mi áll valójában a lustaság mögött

A „lustaság” nem jellemvonás, hanem egy számítás eredménye. Az agyad összeveti az erőfeszítés árát a várható hozammal, és ha az ár magasabb, nem kezdesz bele. Egyetlen szó mögött három különböző ok rejtőzhet, és mindegyikkel máshogy kell megbirkózni.

Cikk elolvasása

Miért felejti el a pincér a már kifizetett rendelést

Amíg nem fizettél a rendelésért, a pincér egyben tartja fejben: az asztalt, a szószokat, azt is, ki kér hagyma nélkül. A fizetés után egy perccel a részletek fele eltűnik. A lezáratlan feladat magától, erőfeszítés nélkül megmarad a fejedben, és ez azt is megmagyarázza, miért nehéz elkezdeni valamit, és miért könnyebb folytatni.

Cikk elolvasása

Miért támad kedved takarítani a vizsga előtt

Egy nehéz feladat előtt nem a kanapéra vágysz, hanem egy másik tevékenységre. A takarítás ugyanis mindent megad, amit a vizsga nem: jól látható véget, garantált sikert és kézzelfogható eredményt. Az agyad nem a pihenést választja, hanem egy olyan feladatot, amelyben lehetetlen kudarcot vallani.

Cikk elolvasása

Hogyan kezdj el egy feladatot öt perc alatt

Nem magát a feladatot nehéz elvégezni, hanem belekezdeni. A kellemetlen érzés a kezdés előtt éri el a csúcspontját, majd a munka első perceiben enyhül. Az öt percre nem a produktivitás miatt van szükség, hanem azért, hogy átvészeld ezt a csúcspontot.

Cikk elolvasása

Miért fogy el a motiváció

A motiváció nem egy elfogyó készlet, hanem egy állapot: akkor erősödik, amikor valami új áll előtted, és akkor csökken, amikor az agyad már tudja, hogyan fog végződni. Ezért könnyű az első nap, de nehéz a harmadik hét.

Cikk elolvasása

Mi történt a gyárban, ahol felkapcsolták a világítást

Egy gyárban azt vizsgálták, hogyan hat a világítás a termelésre. Fokozták a megvilágítást - nőtt a termelés. Csökkentették - ismét nőtt. Ebből arra következtettek, hogy nem a lámpák, hanem a dolgozókra fordított figyelem számít. A következtetés jól hangzott, de a mögötte álló adatok gyengének bizonyultak.

Cikk elolvasása

Mi lett a pillecukorteszt gyerekeivel

A híres következtetés így szólt: aki 4 évesen megvárta a második édességet, az felnőttként is sikeresebb lett. Amikor a kísérletet tízszer nagyobb mintán megismételték, a kapcsolat megmaradt, de gyengének bizonyult, és szinte mindent nem a türelem, hanem a gyermek felnövésének körülményei magyaráztak.

Cikk elolvasása

Mi a tervezési hiba?

Az emberek rendszeresen alábecsülik, mennyi időbe telik egy feladat, és akkor is tovább alábecsülik, amikor emlékeznek rá, hogy legutóbb minden elhúzódott. A torzítás csak a saját terveikre vonatkozik: ugyanazok az emberek mások határidejét reálisan becsülik meg.

Cikk elolvasása

Személyes határok

Miért néz mindenki felfelé a liftben

A liftben közelebb állsz egy idegenhez, mint amilyen közel általában csak a hozzád közel állókhoz szoktál. Hátralépni nincs hová, falak vesznek körül. Ilyenkor a tested nem a távolságot csökkenti, hanem a tekintetedet irányítja el: a kijelzőre, a telefonodra, a mennyezetre, bárhová, csak ne az arcára.

Cikk elolvasása

Honnan tudhatod, hogy megsértették a határaidat

A határsértést szinte soha nem érzed abban a pillanatban. Először beleegyezel, aztán egy órával később azon kapod magad, hogy újra lejátszod a beszélgetést. Ez a késés nem figyelmetlenség, hanem az automatikus udvariasság működéséből fakad.

Cikk elolvasása

Hogyan mondj nemet konfliktus nélkül

A konfliktus többnyire nem a visszautasításból, hanem a homályos „talán”-ból alakul ki: aki kér, beleegyezést hall ki belőle, rád alapozva tervez, és dühös lesz, amikor ez nem valósul meg. Egy világos, rövid „nem” kevesebbe kerül - de csak akkor, ha azonnal kimondod.

Cikk elolvasása

Kié a kartámasz a repülőn

Egyetlen légitársaságnak sincs erre hivatalos szabálya. Van viszont egy kimondatlan megállapodás: mindkét középső kartámasz azt illeti, aki középen ül, mert a szélső üléseknél ott az ablak vagy a folyosó. Ez csak ott működik, ahol ismerik.

Cikk elolvasása

Mik a határok az üzenetváltásban?

Az üzenetváltásban a határ nem a másik embernek szóló tiltás, hanem a saját viselkedésed leírása. A „Ne írj nekem éjjel” nem ellenőrizhető, az viszont igen, hogy „éjjel nem válaszolok”: ebből érti meg a másik, hol van a határ.

Cikk elolvasása

Szégyen és bűntudat

Hogyan tett tönkre egy tweet egy karriert 11 óra alatt

Valaki egy félresikerült viccet írt, mielőtt felszállt volna a repülőre, majd kikapcsolta a telefonját. Amíg 11 órán át a levegőben volt, a bejegyzés bejárta a világot, a nap fő témájává vált, és az illető elvesztette miatta a munkáját. Ő maga csak leszállás után szerzett tudomást róla.

Cikk elolvasása

Miért késztet bujkálásra a szégyen

A szégyen nem a tettet, hanem téged egészében értékel. Tettekkel nem lehet helyrehozni: önmagadat nem tudod átformálni. Ezért a tested a másik lehetőséget választja: összehúzódik, és eltűnik a szem elől. Ilyenkor a bujkálás nem gyengeség, hanem ősi taktika arra, hogy megőrizd a helyed a csoportban.

Cikk elolvasása

Miért támad kedved kezet mosni, miután hazudtál

Szép gondolat: teszel valami tisztességtelent, és máris a vízhez húz a vágy, mintha lemoshatnád magadról a bűntudatot. Az első kísérletek ezt alátámasztották, a későbbi, nagyobb mintás ellenőrzések viszont nem találtak ilyen hatást. Jó példa ez arra, hogyan ellenőrzik a pszichológiai eredményeket.

Cikk elolvasása

Honnan ered a testeddel kapcsolatos szégyenérzet

A testeddel kapcsolatos szégyen nem a külsőd megítéléséről szól, hanem egy mechanizmus működéséről, amely azt figyeli, hogyan látnak mások. Valamikor megtanultad kívülről látni magad - és ez a megfigyelő most akkor is működik, amikor senki sincs melletted.

Cikk elolvasása

Hogyan irányítja a szégyen a döntéseidet

A szégyen ritkán mondja ki hangosan, hogy jelen van. Úgy szól, hogy „majd később”, „előbb befejezem”, „nekem erre nincs is szükségem” - és a döntés megszületik. Nem te hozod meg, hanem az a vágy, hogy ne kerülj szem elé.

Cikk elolvasása

Mi az a másodlagos szégyen

Elpirulsz valaki helyett, aki maga nem szégyenkezik. Ez nem udvariasság és nem is undor: az agyad ugyanazokkal a területekkel dolgozza fel mások bakiját, amelyekkel a sajátodét.

Cikk elolvasása

Szociális mérnökség

Miért hisznek a biztonsági szolgálattól érkező hívásoknak

A „biztonsági szolgálattól” érkező hívás nem a történetre épít, hanem három fogásra: más tekintélyére, sürgetésre és a beszélgetés megtiltására. Ezek nem a hiszékenységet kapcsolják ki, hanem a gondolkodásra szánt időt - ezért még azokat is csőbe húzzák, akik mindent tudnak erről.

Cikk elolvasása

Miért akadályozza a sürgetés az ellenőrzést

A sürgetés nem azért működik, mert figyelmetlen vagy. Elveszi azt, amire az ellenőrzés épül: a szünetet és a második kérdést. Amikor egy döntést „azonnal” kell meghoznod, az agyad gyors üzemmódra vált: felismer egy ismerős mintát, a többit pedig kiegészíti. Egy részletből felismerheted a trükköt: megakadályoznak abban, hogy megszakítsd a beszélgetést és ellenőrizz.

Cikk elolvasása

Miért hagynak el pendrive-okat a csalók

A szándékosan otthagyott pendrive nem a technológiáról, hanem az emberekről szól. Arra épít, hogy vissza akarod juttatni a tulajdonosának, vagy egyszerűen csak belenéznél. Egy 2016-os kutatásban a szétszórt pendrive-ok csaknem felén megnyitották a fájlokat, és a leggyakrabban megnevezett indíték a segítőkészség volt, nem a kíváncsiság.

Cikk elolvasása

Miért nem bizonyít semmit egy ismerős hang?

A hang nem jelszó. A felismerés a másodperc törtrésze alatt megtörténik, és bizonyítéknak tűnik, pedig csak egy dolgot bizonyít: a hang hasonló. Minden másról nem a technika dönt, hanem az a kapkodás, amelybe belehajszolnak.

Cikk elolvasása

Mit tegyél, ha az SMS-kód már a csalónál van

Nem figyelmetlenségből mondod meg a kódot. Akkor mondod ki, amikor valaki más irányítja a beszélgetést: más szerepben lép fel, más tempót diktál, és sürget. Ha ez már megtörtént, hasznosabb, ha nem magadat hibáztatod, hanem a következő órára összpontosítasz.

Cikk elolvasása

Hogyan törik fel az embert, nem a számítógépet

A technika feltörése időigényes és drága. Sokkal gyorsabb és szinte ingyenes rávenni valakit, akinek már van hozzáférése. Ezért gyakran nem magát a rendszert törik fel, hanem azt beszélik rá valamire, aki hozzáfér a rendszerhez. Nézzük meg, hogyan zajlik egy ilyen beszélgetés, és milyen jelekből ismerhető fel kívülről.

Cikk elolvasása

Mi az a pretexting

A pretexting az, amikor valaki nem a saját nevében beszél veled, hanem egy szerepet játszik: „biztonsági szolgálat”, „futár”, „új kolléga a könyvelési osztályról”. A szerepet előre kitalálják, a hozzá tartozó történettel, indokkal és néhány apró, hihető részlettel együtt. Ezután nem a tények meghamisítása, hanem a forgatókönyv kényszere működik.

Cikk elolvasása

Napi egy cikk, 2 perc alatt

1500 cikk 28 témában. Mindegyik után kvíz, és minden olvasás növeli a sorozatodat és a szintedet.

2 percKvízSorozatok