Miért sürget döntésre a „félretettem neked” kifejezés? A Azonnal nagyobb kedvezményt ad neked B Bekapcsolja a ritkaságot, a személyes megszólítást és az adósságérzetet C Segít pontosabban összehasonlítani a lehetőségeket Válasz: B. Az üzletet személyes szívességgé alakítja, amelyre válaszolni akarsz, mielőtt magát a dolgot értékelnéd.
Miért lett könnyebb az embereknek megnyomniuk a kapcsolót? A A felelősséget az eljárásra hárították B Féltek a visszautasítás miatti büntetéstől C Szerettek fájdalmat okozni a tanulónak Válasz: A. Amikor a felelősség átszállt a köpenyes férfira, a cselekedet egy eljárás végrehajtásának tűnt.
Miért lehet nehezebb személyesen nemet mondani, mint beleegyezni? A Azonnal kell elutasítanod, és ki kell bírnod a kellemetlenséget B A beleegyezés segít jobban megérteni, mit szeretnél C A személyes kérések általában meggyőzőbben hangzanak Válasz: A. A „nem” kellemetlenségéért azonnal fizetsz, míg a beleegyezés ára csak később válik láthatóvá.
Miért könnyíti meg a következő kérést egy apró, önkéntes „igen”? A A kérés idővel kevésbé tűnik fontosnak B Úgy kezded látni magadat, mint aki támogatja az ügyet C Kellemetlenné válik egy idegennel beszélni Válasz: B. Az önkéntes tett az önarcképed részévé válik, a nemet mondás pedig olyan érzés, mintha magaddal vitatkoznál.
Miért érzel kötelességet, amikor kéretlen szívességet kapsz? A Előre beleegyezel a cserébe B A kölcsönösség szabályát maga a cselekvés indítja be C A hála azonnali választ kíván Válasz: B. A kéretlen segítség már azelőtt beindítja a kölcsönösség normáját, hogy eldöntenéd, szükséged volt-e rá.
Miben különbözik a szünet az eszközként használt csendtől? A A szünetnek van időtartama és megnevezett oka B A csend segít elkerülni a konfliktust C A szünet mindig rövid ideig tart Válasz: A. A szünetnél ismert az ok és az időtartam, a be nem jelentett csend viszont találgatásra hagy.
Mit helyettesítenek a gaslighting során az eseményről szóló beszélgetés helyett? A Egy ellenőrizhető tényt - a veled kapcsolatos kétellyel B Egy vitát - a kapcsolat megbeszélésével C Egy emléket - egy új megállapodással Válasz: A. A módszer lényege, hogy a beszélgetést az eseményről arra terelik, vajon ésszerűen gondolkodsz-e.
Miben áll az „alacsony labda” technika? A A kérések fokozatos növelése B Először kedvező feltételek, aztán a beleegyezés után rosszabbak C Az ajánlat összehasonlítása egy drágább változattal Válasz: B. Nem a feltételekhez ragaszkodsz, hanem a már meghozott saját döntésedhez.
Töltsd ki a kvízt: „Manipuláció” Miért nem megfelelő határidő a 3 hét egy szokásnál? A Csak testmozgásnál működik B A szokások mindenkinél eltérő sebességgel rögzülnek C Utána a szokás mindig eltűnik Válasz: B. Az automatizmus hetek vagy hónapok alatt alakul ki, és az emberek közötti szórás nagyon nagy.
Miért térhet vissza egy régi szokás megszokott környezetben? A Az új szokás az első kisiklás után eltűnik B Az agyad este már nem tanul meg új dolgokat C A régi kapcsolat megmarad, és a körülmények aktiválják Válasz: C. Az új szokás a régire épül, és egy ismerős hely, időpont vagy fáradtság beindíthatja a régi forgatókönyvet.
Miért ettek a moziba járó törzsvendégek majdnem annyi állott popcornt, mint frisset? A A mozi beindította a vödör felé irányuló megszokott mozdulatot B A film előtti reklámok fokozták az étvágyukat C Nem vették észre, hogy a popcorn megromlott Válasz: A. A mozi ismerős környezete beindította a szokást, így az íznek nem volt ideje megállítani az automatikus cselekvést.
Miért esik gyakran nehezebben a szokás a 4. napon? A Az újdonság elmúlt, az automatizmus viszont még nem alakult ki B A hét közepére minden cél elveszíti az értelmét C A tested 3 nap után hozzászokik a pihenéshez Válasz: A. Az újdonság gyorsan elhalványul, a „kiváltó inger - cselekvés” kapcsolatnak viszont sok ismétlésre van szüksége, hogy automatikussá váljon.
Miért tűnhet úgy, hogy a második héten eltűnt a motivációd? A Túl nagy lett a terhelés B Az újdonság kiszámíthatóvá vált C A cél már nem lett fontos Válasz: B. Az agy erősebben figyel a váratlanra: amikor a futás ismerőssé válik, az újdonság előre adott jutalma eltűnik.
Miért hasznos egy új szokást egy régi után beiktatni? A A régi szokás magától helyettesíti az újat B A régi szokás kész jelzést ad C Így az új cselekvés több erőfeszítést kíván Válasz: B. A régi szokásnak már van egy stabil jelző pillanata, ezért az új cselekvést könnyebb közvetlenül utána elkezdeni.
Mire épült az a reklámkampány? A Az egészségügyi előnyökre B Az ár csökkentésére C Észrevehető jelzésre, cselekvésre és azonnali jutalomra Válasz: C. A jelzés a fogakon lévő lepedék volt, a jutalmat pedig a fogkrém adalékai okozta bizsergés jelentette.
Miért érzel késztetést egy kellemetlen feladat elhalasztására? A A feladat objektíve nehezebbé válik B Az agyad azonnali megkönnyebbülést keres C Mindig kevés az akaraterőd Válasz: B. A halogatás most megszünteti a kellemetlen érzést, az agyad pedig megjegyzi ezt a megkönnyebbülést.
Töltsd ki a kvízt: „Szokások” Mikor válik más sikere ítéletté számodra? A Amikor túl jól ismered a nehézségeit B Amikor a másik útja járhatatlannak tűnik számodra C Amikor a múltbeli önmagadhoz hasonlítod magad Válasz: B. Más sikere addig támogat iránytűként, amíg hiszed, hogy ez az út számodra is lehetséges.
Miért felejtődhet el gyorsan egy bók? A Az agy gyorsan hozzászokik minden kedves szóhoz B Nem egyezik a megszokott önmagadról alkotott képeddel C A bókok csak közeli emberektől működnek Válasz: B. Ha a dicséret nem illik az önmagadról alkotott képedhez, az agynak egyszerűbb udvariasságként értelmeznie, mint átírnia a képet.
Miért lehet, hogy a siker nem ad több önbizalmat? A Túl keveset dicsérnek B A szerencsének és a körülményeknek tulajdonítod C Még nincs elég sikered Válasz: B. Az önbizalmad akkor nő, ha az eredményt a képességeid bizonyítékának látod, nem pusztán a szerencsének.
Miért okozhat kevesebb örömet az ezüst, mint a bronz? A A bronz értékesebb a sportolóknak, mint az ezüst B Az ezüstöt az aranyhoz, a bronzot a negyedik helyhez hasonlítják C Az ezüstérmesek jobban elfáradnak a verseny közben Válasz: B. A hangulatot a legközelebbi elképzelt alternatíva határozza meg: ezüstnél a majdnem arany, bronznál a majdnem érem nélküli helyzet.
Miért nem fogadja el a kritikus a dicséretet a siker bizonyítékaként? A Véletlenszerűnek tartja a dicséretet B Fél, hogy téved az értékelésben C Előre számít mások kritikájára Válasz: C. A kritikus előre leértékeli az eredményt, hogy mások esetleges kritikája ne érjen váratlanul.
Miért zuhanhat nagyot az önbecsülésed egy kritika után? A Túl magasra értékeled magad B Egyetlen külső támaszra épül C A kritika mindig megmutatja a gyengeségeidet Válasz: B. Ha csak egyetlen támaszod van, például a jóváhagyás vagy az eredmény, egy rossz nap az egész önmagadról alkotott képedet megingathatja.
Miért tűnik egy hiba fontosabbnak egy ugyanolyan erős dicséretnél? A A hibák jobban megmutatják a képességeidet B A dicséret mindig őszintétlennek tűnik C Az agyad gyorsabban és erősebben reagál a negatívra Válasz: C. A negatív jel elsőbbséget kap, a kritikára pedig részletesebben emlékszel, mint a rólad szóló jó dolgokra.
Töltsd ki a kvízt: „Önértékelés” Miért lehet pontos a tömeg közös becslése? A A legmagabiztosabb résztvevő adja a helyes választ B A személyes hibák különböző irányokba húznak C Az emberek észrevétlenül lemásolják a jó becsléseket Válasz: B. Ha az emberek különböző módon és egymástól függetlenül tévednek, a hibáik kioltják egymást.
Miért gyengülhet a szégyen a tömegben? A A tömeg eltöröl minden erkölcsi szabályt B Az emberek nem veszik észre, mi történik C Nehezebb személyesen hozzád kötni a tettet Válasz: C. A szégyenhez olyan tanú kell, aki felismer, a névtelen tömegben pedig ez a kapcsolat gyengül.
Miért nem lépnek közbe gyakran az emberek kétértelmű helyzetben? A A tömegben nehezebb észrevenni, ha valaki rosszul van B Mindig jelentéktelennek tartják mások baját C Megoszlik a felelősség, és mások reakciói elbizonytalanítanak Válasz: C. Nem egyértelmű helyzetben a felelősség közösnek tűnik, mások nyugalma pedig könnyen annak a jelének tűnhet, hogy minden rendben.
Miért kezdesz tapsolni a teremmel együtt? A A legközelebbi szomszédodat utánozod B Már eldöntötted, milyen volt az előadás C A terem közös hangerejéhez igazodsz Válasz: C. A terem teljes hangerejét hallod, és ez segít, hogy a taps szinte egyszerre lobbanjon fel.
Miért késlekedhetnek az emberek a távozással az első percekben? A A többiek nyugalmát a biztonság jelének veszik B Azonnal a legismerősebb kijáratot választják C A folyamatos tömegnyomás akadályozza őket Válasz: A. Az emberek egymást figyelik, és mások nyugalmát annak jelének veszik, hogy a riadó téves.
Miért mondhatsz rossz választ a csoport nyomán? A Egy egyszerű feladat súgás nélkül érthetetlenné válik B Mások válaszai megváltoztatják a vonalak hosszát C A többség adatforrásnak tűnik a valóságról Válasz: C. Az agyad a csoport egyhangúságát annak jeleként értelmezheti, hogy a saját szemed téved.
Miért nehéz lélegezni sűrű tömegnyomásban? A A levegő nem jut át az emberek között B A mellkasnak nincs helye kitágulni C Az emberek túl gyorsan kezdenek lélegezni Válasz: B. A tömegnyomásban az összenyomódás veszélyes: a mellkasodnak hely kell, hogy belégzéskor kitáguljon.
Töltsd ki a kvízt: „Tömegpszichológia” Miért akarod egy nehéz nap után inkább egy régi sorozatot bekapcsolni? A Erőfeszítés nélkül ismerős társaságot ad B Segít új történeteket megismerni C Arra késztet, hogy figyelmesebben kövesd a szereplőket Válasz: A. Az ismerős hangok megtöltik a szobát, de nem követelnek figyelmet, ezért este könnyebb rájuk támaszkodni.
Mit mutattak az adatok a magány terjedéséről a kapcsolati hálóban? A Csak a családon belül terjed B Klaszterekben jelenik meg, nem véletlenszerűen C Költözés után eltűnik Válasz: B. A magányos emberek csoportosultak a hálózatokban, és idővel a szélükre kerültek.
Miért lehet, hogy a hosszas görgetéstől nem érzed jobban magad? A Az emberek ritkán mutatják meg, mi fontos B A hírek gyorsan feledésbe merülnek C A hírfolyam nem ad személyes kölcsönösséget Válasz: C. Tudni, mi történik másokkal, nem ugyanaz, mint személyesen neked címzett választ kapni.
Miért érezheted magad magányosnak még barátok között is? A Nem egyezik a kívánt és a tényleges közelség B A közös nevetés mindig fokozza a szorongást C A barátaid túl ritkán hívnak találkozókra Válasz: A. A magány abból a szakadékból fakad, ami a szükséges és a meglévő közelség között van, nem a körülötted lévő emberek számából.
Miért tűnik feltűnőbbnek a pulzusod, a csengés és a nyikorgás csendben? A Eltűnik a háttér, amely elfedte őket B A hallás nem figyel többé a külső hangokra C Ezek a hangok éjjel hangosabbá válnak Válasz: A. A csend nem hoz létre új hangokat - eltávolítja a hátteret, amelyben rendszerint elvesznek.
Hogyan zárul be a magány spirálja? A A barátok fokozatosan elköltöznek B Az ember nem jár többé el otthonról C Az éberség miatt a semleges elutasításnak tűnik Válasz: C. A viselkedés észrevétlenül megváltozik, a többiek pedig azzal a ridegséggel válaszolnak, amire számítottál.
Mi erősíti a magányt akkor is, ha vannak körülötted emberek? A Túl kevés ember van egy szobában B Az a szokás, hogy túl sokat beszélgetsz C A vágyott és a tényleges közelség közötti szakadék Válasz: C. A magányt nem az emberek száma okozza, hanem az, hogy kevesebb közelség jut neked, mint amennyire szükséged van.
Töltsd ki a kvízt: „Magány” Miért tör ki gyorsabban az ismerős reakció, mint a gondolat? A Az emlékezet részletesen őrzi a korai családi jeleneteket B Automatikus cselekvéssorként rögzült C Tudatosan a szüleid módját választod Válasz: B. A korai élmények nem történetként, hanem megszokott mozdulatként tárolódnak, amely terhelés alatt gyorsabban kapcsol be, mint a gondolat.
Miért erősítheti a hibázástól való félelmet az, hogy „okos vagy”? A A gyerek nem veszi észre a felnőttek reakcióját B A hiba az önértékelést fenyegetőnek tűnik C Így könnyebben választ nehezebb feladatokat Válasz: B. Ha az értéked az intelligenciádhoz kötődik, a hiba könnyen bizonyítéknak tűnik: „valami nincs rendben velem”.
Miért maradnak a korai emlékek gyakran csak töredékek? A Nem volt történet és szó az előhívásukhoz B Nem rögzültek az emlékezetben C Az új események teljesen felváltják őket Válasz: A. A korai élmények megmaradtak, de szavak és összefüggő történet nélkül felnőttként nehéz egészben előhívni őket.
Miért érezheted úgy, hogy egy gyermekkori sérelem nem múlt el? A A gyermek gyorsan megérti a felnőttek helyzetét B A rólad szóló következtetés dátum nélküli tudás C A korai események minden részletükben megmaradnak Válasz: B. A jelenet feledésbe merülhet, de egy olyan következtetés, mint hogy „valami nincs rendben velem”, tovább működhet a világról szóló szabályként.
Miért tegez a belső hangod olyan gyakran? A Így az agy pontosabban írja le az érzéseidet B A felnőttek megszólításaiból és utasításaiból nőtt ki C Csak erős stressz után jelenik meg Válasz: B. A belső beszéd a külső beszédből nő ki: a felnőttek mondatai fokozatosan a saját hangoddá válnak.
Miért kezd hazudni a gyerek, amikor nagyobb lesz? A Elsajátítja a tudatelméletet és az önkontrollt B Már nem érti mások érzéseit C Rosszul kezdi megjegyezni az igazságot Válasz: A. A hazugság azzal együtt jelenik meg, hogy a gyerek megtanulja figyelembe venni, mit tudnak mások, és magában tartani az igazságot.
Mi a legfontosabb a biztonságos kötődéshez különlét után? A Gyorsan megnyugodni a felnőtt mellett, majd játszani B Nem sírni, amikor a felnőtt rövid időre elmegy C Sokáig a felnőtt mellett maradni, távol a játékoktól Válasz: A. A biztonság a találkozáskor látszik: a gyermek megnyugszik a felnőtt mellett, és újra felfedezi a világot.
Töltsd ki a kvízt: „Gyermekkor” Miért nehezítheti meg a vásárlást a nagy választék? A A változatosság csökkenti a termék iránti érdeklődést B Csak a magas ár akadályozza a vásárlást C A lehetőségeket nehéz összehasonlítani, ezért halogatod a döntést Válasz: C. Ha sok lehetőség van, az összehasonlítás munkává válik, az agyad pedig okot keres arra, hogy most ne kelljen döntened.
Miért kételkedett a tiszt a rendszer jelzésében? A Az utasítás engedte a riasztás figyelmen kívül hagyását B Kevés célpont volt, és nem volt más megerősítés C A műholdról már korábban tudták, hogy megbízhatatlan Válasz: B. A célpontok száma nem illett egy tömeges támadás logikájába, és más megfigyelőrendszerek nem erősítették meg a jelzést.
Miért nehezebb két jó lehetőség közül választani? A A jó lehetőségeket túl ritkán hasonlítják össze B Az agy nem látja mindkét lehetőség előnyeit C Az egyikről lemondani veszteségnek érződik Válasz: C. Amikor mindkét lehetőség értékes, a választás nemcsak nyereséggel, hanem azzal járó veszteséggel is jár, amiről le kell mondanod.
Miért tűnik gyakran jobbnak a nem választott lehetőség? A Az agy pontosabban emlékszik a hátrányaira B Mert vázlat marad, kényelmetlenségek nélkül C Mindig objektíven előnyösebb volt Válasz: B. A valós eredményt minden egyenetlenségével egy elképzelt lehetőséggel hasonlítod össze, amelynek a hátrányai nincsenek kidolgozva.
Miért tűnhet finomabbnak ugyanaz a bor magasabb áron? A Az ár megváltoztatja az ízreceptorok jelzéseit B Az ár miatti elvárás az íz részévé válik C A drága palackból más hőmérsékleten töltik Válasz: B. Az agyad az ár alapján előre elvárást alakít ki, és azt a receptorok kétértelmű jelzéséhez keveri.
Hogyan csökkentheted a visszaesés kockázatát, ha már ismered a szirénedet? A Változtass előre a körülményeken, és állíts akadályt B Távolíts el minden kísértést az életedből C A vágy pillanatában győzködd magad, hogy ne engedj Válasz: A. Az előre felállított akadályt nehezebb a vágy pillanatában eltávolítani, mint egyszerűen kivárni a hullám elvonulását.
Mi magyarázza az országok közötti óriási különbséget a hozzájárulási arányban? A Az egészségügyi ellátás színvonala B Az űrlapon alapértelmezettként beállított lehetőség C Az emberek halálhoz való viszonya Válasz: B. A felmérések hasonló hozzáállást mutatnak, az országok pedig abban különböznek, hogy a hozzájáruláshoz vagy a visszautasításhoz kell-e bejelölni egy négyzetet.
Miért választasz este gyakrabban az első elfogadható lehetőséget? A Az agyad spórol az összehasonlítás erőfeszítésén B Este kevesebb lehetőség van C A fáradtság jobbá teszi az első lehetőséget Válasz: A. Amikor kevesebb az energiád, az agyad gyakrabban választ rövidebb utat, és az elfogadhatót választja a legjobb helyett.
Miért akaszthat meg a választásban a hosszú lehetőséglista? A Több az összehasonlítás és a megbánástól való félelem B Az agy gyorsabban választja az ismerőset C A lehetőségek túlságosan hasonlóvá válnak Válasz: A. Minden új lehetőséggel nő az összehasonlítások mennyisége és a többi lehetőségről való lemondás ára.
Miért adnak a listához egy lehetőséget, amelyet senki sem választ? A Hogy bővítsék a választékot B Hogy a mellette lévő előnyösnek tűnjön C Hogy felmérjék a keresletet Válasz: B. A csali olyan viszonyítási keretet teremt, amelyben az egyik valódi lehetőség jó választásnak tűnik.
Miért nem szabad, hogy a már befektetett erőfeszítés befolyásolja a döntést? A Mert általában kevesebbnek bizonyul, mint aminek tűnik B Mert később leírhatod veszteségként C Mert bármit választasz, úgysem kaphatod vissza Válasz: C. Amit már ráfordítottál, mindenképpen elveszett, ezért mindkét lehetőségnél ugyanaz, és nem különböztetheti meg őket egymástól.
Töltsd ki a kvízt: „Döntések” Miért nehéz pénzt félretenni a jövőre? A Az agyad szinte idegenként kezeli a jövőbeli önmagadat B A pénz idővel veszít az értékéből C A jövőbeli kiadásokat lehetetlen megjósolni Válasz: A. Pénzt adni a jövőbeli önmagadnak szinte olyan érzés, mint odaadni egy idegennek, akit alig tudsz elképzelni.
Mi segít, ha egy feladat túl terjedelmesnek tűnik? A Tedd az első lépést a lehető legegyszerűbbé B Várj, amíg több akaraterőd lesz C Tervezd meg rögtön az egész feladatot Válasz: A. Ha nem világos, hogyan kezdj hozzá, az agyad túlbecsüli a belépési költséget, egy apró első lépés pedig csökkenti.
Miért könnyű elhalasztani egy olyan vágyat, mint hogy „szeretnék futni”? A Nem nevez meg időpontot, és ma semmibe sem kerül B Túl sok akaraterőt igényel C Túl erősen versenyez a pihenéssel Válasz: A. A vágy mindig igaz lehet, de dátum nélkül nem kötelez cselekvésre egy konkrét pillanatban.
Miért jut gyakrabban magától eszedbe egy megkezdett feladat? A Feszültséget kelt, és aktívan tartja a részleteit B Az agyad azonnal a legfontosabbnak ítéli C A ráfordított idő miatt könnyebb megjegyezni Válasz: A. A megkezdett feladat feszültséget kelt, ami a befejezésig a fejedben tartja a részleteit.
Miért éppen takarítani támad kedved vizsga előtt? A Kevesebb energiát igényel, mint a tanulás B Segít jobban megjegyezni az anyagot C Világos véget és sikerélményt ad Válasz: C. A takarítás gyorsan csökkenti a szorongást, és látható eredményt ad, amelyben nem vallhatsz kudarcot.
Miért különösen nehéz belekezdeni egy halogatott feladatba? A A ráhangolódás csak a kezdés előtt jelenik meg B A feladat egy nagy, homályos gombócnak tűnik C A munka mindig sok időt vesz igénybe Válasz: B. Kezdés előtt a feladat egy nagy, homályos gombócnak érződik, a munka első percei pedig csökkentik ezt a bizonytalanságot.
Miért tart egy feladat a rendelkezésre álló teljes időig? A Mindig túlbecsüljük a képességeinket B A munka nehezebb, mint először látszik C Határ nélkül nincs egyértelmű jele annak, hogy kész Válasz: C. Amíg nem világos, mit tekints késznek, minden javítás indokoltnak tűnik.
Miért veszít a megszokott feladat idővel a motiváló erejéből? A Az agy hozzászokik az erőfeszítéshez, és kikapcsol B Az akaraterő fokozatosan elfogy C Csökken az érdeklődés, mert eltűnik az újdonság Válasz: C. Az agy erősebben reagál a váratlanra, a megszokott feladat pedig már nem kelt várakozást.
Mi történt, amikor csökkenteni kezdték a világítást a gyárban? A A termelés tovább nőtt B A termelés visszaesett C Semmi sem változott Válasz: A. Ezek után összeomlott a világításon alapuló mérnöki magyarázat.
Miért tűnt el szinte teljesen a várakozás és a későbbi sikerek kapcsolata? A A későbbi sikerek csak a veleszületett türelemtől függtek B Az anya iskolai végzettsége és a család jövedelme magyarázta C A gyerekek iskoláskorukra elfelejtették a kísérlet szabályait Válasz: B. Az anya iskolai végzettségének és a család jövedelmének figyelembevétele után a várakozás és a későbbi sikerek kapcsolata szinte eltűnt.
Mi a furcsa a tervezési hibában? A A saját határidejét optimistábban becsüli meg, mint másét, noha ugyanannyit tud a feladatról B Csak kezdőknél fordul elő C Tapasztalattal megszűnik Válasz: A. A saját munkájára az ember belülről tekint, zökkenőmentes forgatókönyvet képzel el, más munkájára viszont kívülről, és arra emlékszik, hogyan szoktak végződni az ilyen feladatok.
Töltsd ki a kvízt: „Lustaság és motiváció” Miért sértődhet meg a hozzád közel álló ember az első „nem” miatt? A Minden visszautasítást személyes durvaságnak tart B Nem érti, hogy neked is vannak saját terveid C A megszokott megállapodás megváltozását hallja ki belőle Válasz: C. A megszokott igenek háttérré válnak, ezért a visszautasítás a kapcsolat megváltozásának, nem a terveidnek tűnhet.
Miért fordítod el gyakrabban a tekinteted egy zsúfolt liftben? A Mert így könnyebb beszélgetést kezdeni B Hogy ne mulaszd el a szintedet C A tekinteted kompenzálja a kényszerű közelséget Válasz: C. Amikor nem tudsz hátralépni, a szemed csökkenti a szűk távolság által létrehozott közelséget.
Mit ellenőrizz, hogy megkülönböztesd a kellemetlenséget a határsértéstől? A Meddig tartott a kellemetlen beszélgetés B Mennyire lettél dühös C Vissza tudtál volna utasítani büntetés nélkül? Válasz: C. A határsértés ott kezdődik, ahol a visszautasítás csak formális: sértődés, hallgatás vagy nyomás jár érte.
Miért vezethet konfliktushoz a „majd meglátom, hogy alakul”? A Így könnyebb nyugodtan megbeszélni a feltételeket B A kérés azonnal jelentéktelenné válik C A másik tervezni kezd, és számít a segítségedre Válasz: C. A bizonytalan válasz a beleegyezés esélyének hangzik, és a másik erre alapozva kezdhet tervezni.
Mit mond a kartámaszokra vonatkozó kimondatlan norma? A Aki előbb leül, az kapja őket B Időben egyenlően megosztják őket C A középen ülő kapja mindkettőt Válasz: C. A szélső üléseknél ott az ablak vagy a folyosó, a középsőnél viszont egyik sincs, ezért a kartámaszok kárpótlást jelentenek.
Miben különbözik a kérés a követeléstől? A Abban, hogy a „nem” után nem történik semmi B Abban, hogy szerepel-e benne a „kérem” szó C A megfogalmazás hangnemében és udvariasságában Válasz: A. Ha az elutasítást sértődés vagy elszámoltatás követi, akkor ez kérésnek álcázott követelés volt.
Hogyan érdemes megfogalmazni egy határt az üzenetváltásban? A A másik embernek szóló tiltásként B Részletes, megértést kérő kéréssel C A saját viselkedésedre vonatkozó szabályként Válasz: C. A chatben a határ a tetteidből látszik: például abból, hogy „éjjel nem válaszolok”, nem pedig abból, hogy megtiltasz valamit a másiknak.
Töltsd ki a kvízt: „Személyes határok” Mi tette visszafordíthatatlanná ezt a történetet? A A szerző 11 órán át elérhetetlen volt, és nem tudott válaszolni B A bejegyzést meglátták a kollégái C A megfogalmazás különösen éles volt Válasz: A. A hullám ellenállás nélkül növekedett, a hallgatását pedig a legrosszabb feltételezés igazolásaként értelmezték.
Miben különbözik a szégyen a bűntudattól? A A szégyen téged egészében vesz célba, a bűntudat a tettet B A szégyen és a bűntudat csak az érzés erősségében különbözik C A szégyen segít kijavítani a tettet, a bűntudat elrejt Válasz: A. A szégyen azt mondja: „rossz vagyok”, és eltávolít, míg a bűntudat a tettre vonatkozik, és utat hagy a helyrehozásra.
Miért maradhat meg a benned lévő súly a „bocsánat” után? A A bocsánatkérés mindig őszintétlenül hangzik B A bűntudat a kár helyrehozásának jeleire vár C A másiknak több időre van szüksége a válaszhoz Válasz: B. A bocsánatkérés a másiknak szól, a bűntudat viszont a következményeket figyeli, és akkor csillapodik, amikor a kár valóban helyre lett hozva.
Mi történt azzal az elképzeléssel, hogy hazugság után kezet akarunk mosni? A Az ismételt vizsgálatok nem találtak hatást B Nagyobb mintákon is megerősítették C Csak egyetlen kultúrában vizsgálták Válasz: A. Az első kísérletek kis mintákon zajlottak, a nagyobb ismétlésekben pedig a csoportok közötti különbség a véletlen tartományába esett.
Miért volt rosszabb a nyilvános megszégyenítés a börtönnél? A Fizikailag fájdalmasabb volt B Tovább tartott C Tönkretette a jó hírnevet, amelytől a munka, a hitel és a házasság függött Válasz: C. A büntetés órákig tartott, az életre gyakorolt hatása viszont egy kis közösségben évtizedekig.
Mit figyel valójában a testeddel kapcsolatos szégyen? A Hogyan ítélhetnek meg mások B A külsőd valódi hibáit C Hogy mennyire egészséges a tested Válasz: A. A szégyen nem a testeddel, hanem mások tekintetével és a csoport általi elutasítás kockázatával foglalkozik.
Miért vezet a szégyen gyakran elkerüléshez, nem pedig helyrehozáshoz? A Arra késztet, hogy elismerést keress B Segít értékelni a tettet C Az egész énedre irányul Válasz: C. A szégyen azt súgja, hogy „rossz vagyok”, ezért inkább elbújnál, mint hogy helyrehozz egy konkrét tettet.
Mi segít, ha a gondolat így hangzik: „szörnyű anya vagyok”? A Ne térj vissza a helyzethez, amíg el nem múlik a szégyen B Nevezd meg a konkrét tettet és a következményeit C Győzd meg magad, hogy semmi rossz nem történt Válasz: B. Amikor az értékelés visszatér a tetthez, megértheted, kit érintett, és kiválaszthatod, hogyan hozd helyre.
Miért érzed kellemetlenül magad, ha a másik nem is szégyelli magát? A Kiegészíted a bakiját, és magadra próbálod B Öntudatlanul lemásolod az érzelmét C Személyes sértésnek tekinted a viselkedését Válasz: A. Az agyad a másik szemszögéből játssza le a kínos jelenetet, még akkor is, ha ő nem vette észre a bakit.
Töltsd ki a kvízt: „Szégyen és bűntudat” Miért említ a csaló egy kollégát vagy egy friss utazást? A Hogy az üzenet ismerősnek és megbízhatónak tűnjön B Hogy több személyes adatot kérhessen C Hogy azonnal bizonyítsa, hogy az ügyfélszolgálattól jött Válasz: A. Egy ismerős részlet eloszlatja a kérdést, hogy ki ez, és segít bevonni a beszélgetésbe.
Miért különösen veszélyes, ha azt kérik, ne tedd le a telefont? A Segít gyorsabban megoldani a problémát B Megerősíti, hogy hivatalos a hívás C Nem tudsz egyeztetni a bankoddal Válasz: C. A kérés, hogy ne tedd le, elszigetel: nem kérhetsz tanácsot, és nem léphetsz ki más forgatókönyvéből.
Miért nehezíti meg a sürgetés egy kérés ellenőrzését? A Elveszi az ellenőrzéshez szükséges szünetet B Érthetőbbé teszi az üzenet részleteit C Több időt ad a döntésre Válasz: A. A sürgetés gyors üzemmódra vált, és nem hagy szünetet a második kérdésre vagy az ellenőrzésre.
Miért ösztönöz jobban a csatlakoztatásra egy tulajdonosi névvel ellátott pendrive? A Úgy tűnik, segíthetsz visszaadni a megtalált tárgyat B Biztonságos munkaeszköznek látszik C Azt ígéri, hogy nincsenek rajta személyes fájlok Válasz: A. A név más veszteségének érzetét kelti, és a kockázat felmérése helyett a segíteni akarást indítja be.
Mit bizonyít valójában egy ismerős hang? A Hogy az illető igazat mond B Hogy a hang hasonlít egy ismerős mintára C Hogy a hívás biztonságos és helyénvaló Válasz: B. A felismerés csak azt erősíti meg, hogy a hang hasonlít az emlékezetedben lévő mintára, a többit az agyad egészíti ki.
Mit tegyél elsőként, ha megadtad az SMS-kódot? A Várd meg, hogy megjelennek-e gyanús bejelentkezések B Hívd vissza a beszélgetőpartneredet, és tisztázd a részleteket C Változtasd meg annak a szolgáltatásnak a jelszavát, amelyhez a kód kellett Válasz: C. Először szakítsd meg a kapcsolatot, és változtasd meg annak a szolgáltatásnak a jelszavát, amelyhez a kód kellett, mielőtt felhasználhatnák a hozzáférést.
Miért kérnek a csalók inkább valamilyen műveletet, mint jelszót? A A művelet ártalmatlannak tűnik, mégis hozzáférést ad B A rendszerek nem engedik a jelszó módosítását C Beszélgetéssel nem lehet ellopni a jelszót Válasz: A. Egy kód vagy jóváhagyás apróságnak tűnhet, mégis teljes hozzáférést adhat a csalóknak.
Miért mondanak egy rólad szóló apró, igaz részletet a pretexting során? A Hogy megerősítsék a hívó személyazonosságát B Hogy időt adjanak az ellenőrzésre C Hogy eloszlassák a kérdést, ki áll előtted Válasz: C. Egy stimmelő részlet bizalmat kelt a szerep iránt, ezért a történet többi részét már kevésbé vizsgálod meg.
Töltsd ki a kvízt: „Szociális mérnökség” 
